Fidesz: Közös kötelességünk hitet tenni a gyűlölet elutasítása mellett

"" Tények a cigány holokausztról Az utókor nehezen akarja elhinni, hogy megtörtént Szita Szabolcs történész szerkesztésében könyv készült, amely a cigányok háborús üldöztetésének tanintézeti feldolgozásához nyújt segítséget. A kordokumentumokat és visszaemlékezéseket tartalmazó mű sok évtizedes hiányt pótol. A kötetről ma délelőtt konferenciát rendeznek Budapesten, a Belvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központban. A szakértők körében máig nincs egyetértés arról, hány áldozatot követelt Magyarországon a cigány holokauszt. A Roma Sajtóközpont tavaly kiadott könyve szerint az ötvenes években Erdős Kamill kutató ötvenezerre becsülte a cigány áldozatok számát, a hetvenes években a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága 28 ezer fős adatot szolgáltatott. Karsai László történész 1992-ben jelentette meg a témával foglalkozó könyvét: széles körű kutatások után arra a következtetésre jutott, hogy ötezerre tehető azon cigány honfitársaink száma, akiket 1944–45-ben etnikai hovatartozásuk miatt elpusztítottak, álorvosi kísérletekkel kínoztak és nyomorítottak meg, deportáltak vagy munkaszolgálatra hurcoltak. A korábbi közléseket Karsai szóbeszédre és szájhagyományra alapozott, megbízhatatlan adatoknak tartja. Érzékeltetésül Lakatos Menyhért írót idézi, aki 1984-ben – Erdős Kamillhoz hasonlóan – ötvenezerre, 1987-ben viszont már hetvenezerre becsülte a magyarországi cigányság veszteségét. Nem kevésbé eltérőek azok a becslések sem, amelyek – Szita Szabolcs történész tájékoztatása szerint – általában 200–600 ezer közé teszik az európai roma áldozatok számát. A kilencvenes évektől inkább az utóbbi adat vált elfogadottá, a cigányok nemzetközi szervezetei ugyanakkor 1,5 millió áldozatról beszélnek. Ez a szám szerepel a párizsi roma központ nyilvántartásában is. A cigány holokauszt rokon értelmű kifejezéseként az utóbbi években elterjedt a porrajmos szó, ennek jelentéséről azonban ugyancsak különböznek a vélemények. A porrajmos kifejezés Ian Hancock nyelvész értelmezésében lovári nyelven „felfalást”, „elemésztést” jelent. A Budapesten lévő Országos Cigány Információs és Művelődési Központ képviselői viszont nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy a porrajmost a cigány holokauszt szinonimájaként tüntessék fel. Szerintük ennek a kifejezésnek „nemi kitárulkozás” a pontos jelentése. Az áldozatok számával és a szóhasználattal kapcsolatos viták nem változtatnak azon, hogy a második világháború éveiben olyan szörnyűségeket szenvedett el a magyarországi cigányság, amelyekről a közoktatásban mindeddig csak nagyon kevés szó esett. A már említett Szita Szabolcs történész szerkesztésében hiánypótló mű jelenik meg Tények, adatok a cigányok háborús üldöztetésének (1939–1945) tanintézeti feldolgozásához címmel. A könyv röviden ismerteti a romák történelmét, írásos kordokumentumokat és megrázó fényképeket közöl a cigányüldözés éveiből. Beszámol a magyarországi vérengzésekről, a túlélők visszaemlékezései alapján idézi fel a haláltáborok borzalmait. A kérdésre, hogy szokott-e mesélni gyerekeinek a lágerévekről, az egyik életben maradt idős cigány asszony így válaszolt: – Hát nem hiszik el. Lehet, hogy maga elhiszi, lehet, hogy nem, ki tudja. A fiatalok nem hiszik el, azt mondják, a mama csak beszél. Czene Gábor [Népszabadság] "" http://hu.wikipedia.org/wiki/Porajmos

Cigány holokauszt állítólag nem volt. Magyarországon biztosan nem.

Hát, ha közös kötelességetek kedves Fideszesek, akkor tegyetek hitet.

fizetsz+maszop+együtt+dk+lmp Egy kutya, mindegyik a nyugati cionliberális eszmék bábjai. Itt az idő bepróbálni a Jobbikot, hátha a keleti Putyin vonalat követi, veszíteni való NINCS!