Kifejtette: a tulajdonosok legtöbben az adott árrendszerüket csökkentették a bevezetett felszolgálási díjjal, hogy alacsonyabb járulék mellett forgalomarányos bérezést tudjanak adni, így kisebb költséggel nagyobb dolgozói érdekeltséget lehetett elérni. A felszolgálási díjat a belső üzleti szabályzat alapján osztják el, egyedül a tulajdonos nem részesedhet belőle. Rámutatott: a gyakorlat szerint a felszolgálási díj mellett mindenhol megmaradt a borravaló is valamilyen mértékben. Többnyire a fizetendő összeget kerekítik, és nem százalékos arányban gondolkodnak a vendégek. A borravalót viszont már nem feltétlenül osztják szét a dolgozók között, általában a pincér kiegészítő jövedelme. Szakemberek úgy látják, hogy ahol nem vezették be a felszolgálási díjat, ott többnyire azért nem tették, mert azt látták, hogy a forgalom csökkenésével mérséklődött a borravaló is, és ezt féltették a felszolgálási díj miatt.
Nyugdíjemelésre is jó
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke úgy látja, hogy azért nincs általános, egyhangú tapasztalat, mivel nem rendelkeznek pontos adatokkal. Nem tudni ugyanis, hány vendéglátóhelyen vezették be a felszolgálási díjat, a vállalkozások diszkréten kezelik a témát. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az MTI-nek a felszolgálási díjakkal kapcsolatos érdeklődésre azt közölte, hogy a bevallásokban nincsenek elkülönítve ezek az adatok, ezért nem tudnak róla információt adni. Várnai Zsuzsa, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető alelnöke rendkívül kedvezőnek tartja a felszolgálói díj bevezetését, mert ez véleménye szerint átlátható rendszer a dolgozók számára is.