Az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésre emlékezve tartott koszorúzást a Jobbik az egykori Rongyos Gárda tagja, Vámossy Tibor síremlékénél szerdán Budapesten. Novák Előd az ellenzéki párt alelnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy pártja nem adja fel a küzdelmét a Rongyos Gárdához és a pozsonyi csatához hasonló „elfeledett dicső múltbéli események” emlékének helyreállítása érdekében.
A körülbelül száz érdeklődő között voltak az Új Magyar Gárda, a Magyar Nemzeti Gárda és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai is. Az eseményen Novák Előd mellett felszólalt Botlik József történész, Ferenczi Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője, Hegedűs Loránt református lelkipásztor és Spaller Erika, a HVIM soproni elnöke is.
Hegedűs Loránt szerint a Rongyos Gárda példája megmutatta, hogy reményvesztett helyzetben is kötelező reménykedni és cselekedni, és ahogy ma is: „minden vonalon vállalni kell az ellenállást”. Novák Előd szerint a Rongyos Gárdához hasonlóan a mai gárdisták is átélhetik „a társadalmilag megbecsült, de államilag üldözött létet”.
Ferenczi Gábor arról beszélt, hogy bár a Rongyos Gárda működése kényszerítette ki azt a népszavazást 1921 decemberére, amelyen „Sopron elnyerte a leghűségesebb város címet”, a mai történelemkönyvek mégsem tesznek említést a „nyugat-magyarországi hősökről”. Az 1919 áprilisában alakult, Prónay Pál és Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda elnevezésű fegyveres csoport egyebek között vissza akarta szerezni a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részét. A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-ától október 13-áig tartott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén.
Előzménye az volt, hogy a trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, amelyek felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés után sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Deák Dániel szerint az „egyrészt-másrészt” nagymestere lelepleződött.
Nem mindenkinek van véleménye a budapesti békecsúcsról.
Úgy tűnik, a jogállamiság világos jelentése elillant, és valahol a fasiszta kommunizmus jellegű jelzős szerkezetek környékén foglalta el helyét a gondolkodásunkban. Ungváry Zsolt írása.
Akár a Jobbik javaslatát is hajlandó támogatni a cél elérése érdekében.
A helyi Tisza-szigeteknél néhány egykori helyi balliberális politikus be is próbálkozott, de Magyar Péterék igyekeznek távol tartani magukat tőlük.
Szerintük a politika nem a parlamenten belül, hanem az utcákon folyik.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
