A magyar cégek alábecsülik az informatikai csalások veszélyét

A könyvvizsgáló és tanácsadó cég csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint még a csalásfelderítés során is csupán a cégek 53 százaléka veszi számításba az elektronikus dokumentumokat bizonyítékként. A visszaélések és vállalati csalások terén a vezetők továbbra is alábecsülik az informatika által nyújtott lehetőségeket, pedig manapság gyakorlatilag a teljes vállalati kommunikáció elektronikusan történik ‒ idézi a közlemény Csomai Lászlót, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások menedzserét.

A szakértő hozzáfűzte: mivel a vezetők nem jól mérik fel a terület súlyát, a vállalatok általában továbbra sincsenek felkészülve az ilyen jellegű visszaélésekre, nem rendelkeznek megfelelő eljárásrenddel, szakértelemmel és technikai felszereltséggel; különösen igaz ez a kis- és középvállalatokra.

Az EY felmérése szerint bár nőtt az elektronikus csalásfelderítés ismertsége a vállalatvezetők között, de a válaszadók 29 százaléka továbbra sem hallott erről a lehetőségről, és csupán 10 százalékuk ismeri jól az ilyen eljárásokat. Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 47 százaléka a vállalati visszaélések felderítése során egyáltalán nem veszi a bizonyítékok közé az elektronikus dokumentumokat.

A megkérdezett vezetők 86 százaléka nem igazán fél attól, hogy dolgozóik visszaéléseket követnek el az informatikai rendszeren keresztül. Ez az adat azért is meglepő az EY szerint, mert ebbe a kategóriába olyan gyakori tevékenységek is benne foglaltatnak, mint a kilépő dolgozók saját célú adatmentései. A válaszadók 37 százaléka szerint soha nem fordul elő, hogy kilépő kollégáik magukkal visznek olyan adatokat, fájlokat, amelyek a cég szellemi tulajdonát képezik. Ennek azonban ellentmond, hogy a cégek egyik legnagyobb kockázatú informatikai veszélyforrásnak az adatok munkatársak általi szivárogtatását jelölték meg ‒ hívja fel a figyelmet az EY.

Az EY „Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban” című kutatás immár harmadik éve jelenik meg. A tanulmány célja felmérni, hogy a magyar vállalkozások és közintézmények vezetői, milyen eszközökkel törekednek a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására, milyen belső intézményeket, szabályokat, szervezeti egységeket hoznak létre annak érdekében, hogy elősegítsék az adott szervezet integritását biztosító működést. A felmérésben 340, legalább 50 munkavállalót foglalkoztató, 250 millió forint árbevétel feletti cég vett részt.