Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 második negyedévének végén a GDP 81,4 százaléka volt (23 250 milliárd forint) – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán.
A nemzeti számlák előzetes adatai szerint az adósságot a második negyedévben a nettó hitelfelvétel 226 milliárd forinttal növelte, a forint erősödése pedig 315 milliárd forinttal csökkentette. Az államháztartás nettó tartozása (17 728 milliárd forint) a GDP 62,1 százalékát tette ki 2013 második negyedévének végén.
A bruttó adósság az első negyedév végén a GDP 82,2 százaléka, 23 340 milliárd forint volt, a tavalyi év végén a GDP 79,2 százalékán állt, 22 381 milliárd forintot tett ki. A nettó tartozása 17 339 milliárd forint, a GDP 61,1 százaléka volt az első negyedévének végén. A június végén zárult egy évben az államháztartás 749 milliárd forint, a GDP 2,6 százalékának megfelelő hiánnyal zárt.
2013 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 849 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül a vállalatokkal szembeni vevő- és adókövetelések növekedtek, míg a rövid lejáratra nyújtott hitelek állománya csökkenést mutatott. A kötelezettségek közül jelentősen növekedett a központi kormányzat hosszú lejáratú értékpapír- és hitelállománya, amiben kiemelkedő szerepet játszott a második negyedévben lezajlott önkormányzati adósságátvállalás, emellett nagymértékű állampapír-kibocsátás is történt.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 535 milliárd forint volt a második negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül számottevően csökkentek a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik, kötelezettségeik alakulását pedig az adósságátvállalás határozta meg, aminek következtében jelentősen csökkent hosszú lejáratú értékpapír-állományuk és hiteltartozásuk. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 93 milliárd forint volt. Eszközeik közül a folyószámla betétek és a háztartásokkal szembeni adóköveteléseik növekedtek, kötelezettségeik közül a rövid lejáratú hiteltartozások csökkentek elsősorban.
Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,7 százaléka, 1630 milliárd forint volt. Az idei második negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége 392 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 5,5 százalékát tette ki. Az első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége 364 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 5,6 százaléka, míg az első negyedév végével záruló évben a GDP 5,5 százaléka, 1547 milliárd forint.
2013 második negyedévében a háztartások pénzügyi eszközeik közül a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően. Növekedés volt tapasztalható továbbá a készpénz, a folyószámla betétek és az egyéb követelések tekintetében. Ugyanakkor tranzakcióból eredően az egyéb betétek jelentősen visszaestek. A kötelezettségek csökkenése mögött elsősorban a devizahitelek törlesztése állt.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele továbbra is a családok támogatása
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
