A készülő erdőtörvényben az egyoldalú, nyereségérdekelt gazdálkodói szemlélet helyett az erdők védelmét, bővítését ösztönző szabályozókra van szükség – mondta az MTI-nek Szabó Marcel zöldombudsman, aki a napokban juttatta el javaslatát a Vidékfejlesztési Minisztériumnak.
A trianoni békeszerződés nyomán az erdők az ország területének 12 százalékára csökkentek. Ez az eltelt csaknem száz év alatt, az erdész szakma kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően, csaknem a duplájára, 20 százalékra nőtt, ám ez még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ami 35 százalék – mondta az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese.
A magyarországi természetes erdők viszonylag jó állapotban vannak, talán ezért is alkotják a Pannon régió egyik legfontosabb, unió által is elismert természeti értékét. A magyarországi erdőknek azonban csak a 60 százaléka természetes, a többi nagyrészt nem is a tájra jellemző fákból álló tábla, amelyet sok esetben mértani alaprajz szerint, gépi kitermelés céljából ültettek, ilyeneket lehet látni a vonatablakokból - mondta a szakember. Ezek soha nem alkotnak természetes élőhelyet, csak azért telepítették a gazdálkodók, hogy néhány évtized múlva az utolsó fáig kivágják – tette hozzá.
Ezzel szemben az erdő a maga természetes formájában folyamatosan megújul, gyakorlatilag örökké él. A modern gyakorlat szerint gondozása úgynevezett szálaló technikával történik, ami jelentős emberi munkát igényel, de a nemzetközi tapasztalatok szerint eltartja magát – mondta az ombudsman. Azt az évi néhány milliárd forintot viszont, ami az állami erdőgazdálkodásból származik, fokozatosan vissza kellene forgatni az erdők fejlesztésébe, állapotuk javításába, a fakitermelés mennyiségét pedig már nem lenne szabad növelni – vélekedett Szabó Marcel. Szerinte ökológiai, természetvédelmi szempontból teljesen abszurd, hogy egy olyan ország, amelyben az erdőterületek aránya alig több az uniós átlag felénél, fát exportál.
A táj folyamatos erdőborítottságának megőrzése, bővítése, a tarvágások visszaszorítása és a „felsebzett” föld gyógyítása a legfontosabb feladat. Ezért van szükség arra, hogy az erdőtörvényben a gazdasági prioritások, nyereségességi szempontok mellett megjelenjenek az egész közösség érdekét szolgáló védelmi és közjóléti funkciók, amelyek a ma élők és a jövő nemzedék érdekeit is szolgálják – jelentette ki a zöldombudsman.
Az erdő materiális szolgáltatása a piacon értékesíthető farönk, védelmi funkciói közé tartozik viszont a talaj, a levegő és a víz minőségének védelme, az árvízvédelem, valamint a fajok sokféleségének biztosítása. Az erdő megszámlálhatatlan növény- és állatfaj élőhelye. Az erdő közjóléti funkciói közé tartozik rekreációs, egészségügyi szerepe, vagy akár a táj szépsége és mindazok a nem materiális értékek, amelyeket az emberi kultúra az erdőnek tulajdonít, és különösen értékessé, semmi mással nem pótolhatóvá váltak a mai urbanizált, technicizált világban.
Szabó Marcel szerint ezek legalább olyan fontos szempontok, mint a gazdaságosság, a kettő között egyensúlyra kell törekedni, és ez csak az ökológiai szempont felé billenhet, mert ha a törvény egyeduralkodóvá teszi és rákényszeríti az állami erdők kezelőire a bevétel-orientált szemléletet, az tovább rontaná hazai erdeink állapotát. Olyan ösztönzőkre van szükség a készülő jogszabályban, amelyek a természet-közeli állapotok megőrzésére és az erdőterület bővítésére sarkallják az erdőkezelőket, a döntéshozókat.
Az alapvető jogok biztosának helyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény nevesíti és alkotmányos védelemben részesíti az erdőket. „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.
Szabó Marcel elmondta azt is, hogy a magyar erdők uniós védelem alatt állnak, az EU ugyanis a kilenc uniós természetföldrajzi régió egyikeként tartja nyilván a Pannon tájat, amely osztrák, szlovák, cseh, horvát és mindezek centrumában magyar területekből áll. „Őszintén remélem, hogy magunk mögött hagyjuk azt a szemléletet, amely évi néhány milliárdos bevételért cserébe hajlandó kockára tenni gyermekeink emberhez méltó jövőjét, és az erdőtörvény év eleje óta folyó koncepcionális átdolgozásának eredménye végül az lesz, hogy az eddiginél nagyobb súllyal érvényesítik a döntéshozók a természetes környezet és a jövő nemzedékek érdekeit” – mondta Szabó Marcel.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A szakemberek szerint a Tisza Párt illúziói veszélybe sodornák a gazdákat és a tőkeerős nagyvállalatoknak kedveznének.
A nagy agrárvállalatok terítették lapjaikat: előbb a támogatás és a tagság, utána idővel a szabályok harmonizációja.
Ezt nem teszi az ablakba Zelenszkij.
Moszkva újabb területen profitál abból, hogy Európa versenyképességét rontják a magas energiaárak.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette: az EP jóváhagyása nélkül is életbe lép a Mercosur-megállapodás.
Demszky a magyar történelemoktatás irányát és hangsúlyait bírálta.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
