Vonják gyámság alá Magyarországot vagy sem?

Rendszerkritikusok, ha összejönnek – gondoltam még a beszélgetés előtt, hiszen a négy vitapartner közül egyikről sem gondoltam volna, hogy politikailag gyökeresen eltérő véleményt képviselne a többiektől. Mindannyian valamiféle harmadik erőt keresnek, gondoltam én, a 4K!-s Istvánffy András és Farkas Attila Márton pedig talán nem kérni magának a baloldali címkét. Bizonyos kérdésekben (például a kuruc-labanc szembenállásban) viszont többféle perspektívával szolgáltak az est folyamán.

Az Apu azért iszik, mert te sírsz! beszélgetéssorozatnak minden kedd este ad helyt a Kazinczy utcai Mika Tivadar Mulató. Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton szoktak beszélgetni mentális betegségekről, drogról, iszlámról, Hamvas Béláról meg mindenről, ami éppen csak eszükbe jut. A július 16-ai esemény viszont izgalmasabbnak ígérkezett: meghívták a Reklámtörvényszék videókban, Budapest TV-s poénműsorokban és egyéb helyeken Puzsér mellett felbukkanó Gödri Bulcsút, illetve a 4K! elnökét, Istvánffy Andrást. Ugyan ígéretes témákkal csábították az érdeklődőket (Nyuggerkérdés és elvándorló fiatalok tömegei. Mit kezdjünk fasisztáinkkal? Lehet e még baloldali politikát csinálni Magyarországon, s ha igen, pontosan mit?), de végül nagyjából ráhagyták a nézőközönségre, kérdezzenek, ami akarnak.

Így először a nói kvótára térhettek ki, amiről meglepően egy véleményen voltak mind a négyen. Farkas Attila Márton úgy gondolta, „mindenki érvényesüljön a tehetségének megfelelően”, és szerinte a nők felszabadításának nem kellene azt jelentenie, hogy „mindenben azt csinálják, amit a férfiak”. Istvánffy hozta is az egyenjogúsítók biztosítékát mindig kiverő párhuzamot: „mi a különbség a női kvóta és a numerus clausus között?” Mint mondta, a francia forradalom is éppen azért tört ki, hogy ne legyenek egyeseknek bizonyos előjogaik. Puzsér is osztotta két társa gondolatait, csak ő a szokott vehemenciával adott hangot véleményének: „ép emberek verik az asztalt, hogy hátrányos helyzetűként kezeljék őket! Szégyen!” De kitért arra is, amire FAM már utalgatott: hogy „a nők elkezdtek elférfiasodni”, mivel az alapvető értékrend szerinte eltolódott a férfi értékek (aktivitás, munka, stb.) irányába. Gödri Bulcsú is úgy vélte, „a női kvóta soviniszta gondolat”, és hozzátette: nagyon hasonló, „amikor X celeb fogja a feleségét, és azt mondja, anyu, csinálok neked karriert”.

Előkerült a két szekértáboron túli új erő megteremtése és az, hogy lehetséges-e ez gazdasági holdudvar nélkül. A 4K! vezetője úgy gondolta, ha kiépítenének egy ilyet, nem lenne értelmie megszerveződniük. Mint mondta, az MSZP-nek egyébként sincs már gazdasági holdudvara. Puzsér szerint „nincs az a holdudvar, amivel megérné nyerni”, és az interneten is ugyanúgy át lehet törni. Példaként az olasz Beppe Grillót hozta fel, aki szintén az interneten szervezte meg mozgalmát. Gödri a Széchenyik jelenlétét hiányolta, és, mint mondta, szerinte „Magyarországon a gazdasági elit is kontraszelektált”. Farkas Attila Márton sem sok jóval kecsegtetett: szerinte ezer sebből vérzik a haza, de a továbbiakban is eljátszhatják különböző tőkés csoportok, hogy „játszatják tovább a Fradi-Dózsa-MTK-meccset”. Úgy vélte, az idősebb generációk inkább fenntartói a régi rendszernek.

Istvánffy András kijelentette: nincs értelme annak, hogy az új generáció ismét
„végigvigye az oligarcha-politikát”. Mint mondta, ha a 4K! kormányra kerül, ők nem fognak cégeknek vissza nem térítendő állami támogatást adni. Gödri úgy vélekedett, a tömeges mozgolódás hiánya annak köszönhető, hogy a pártoknak nincsen ereje. Szerinte a rendszeren belül maradóknak nem hisznek már az emberek, a Jobbik viszont tartalomtól függetlenül hiteles abban, amit csinál.

A korrupcióra áttérve Puzsér javaslatot tett: jó lenne, ha állami tisztséget csak nyolc évig lehetne viselni, utána pedig „vonuljon el mindenki”. Szerinte „így nem alakulhatnának ki a monolit tömbök”, mivel ez a gyökerénél metszené el a problémát. Gödri viszont szkeptikus volt, mint mondta, könnyű a hatalmat kiszervezni és a háttérből irányítani egy másik politikust. FAM is úgy gondolta, „az ilyenek permanens hatalmát úgysem tudja az ember kiszűrni”.

A következő kérdés a kivándorlásra vonatkozott: Istvánffy szerint ezt nem lehet adminisztrációs eszközökkel megoldani. Gödri úgy gondolta, ez a jelenség a mi bizonyítványunk is, és szerinte a retorika hasonlatos a megerőszakolt nőkkel kapcsolatos retorikára. „Nem az a kérdés, hogy Sanyi megerőszakolta Manyit, hanem hogy Manyi meg lett erőszakolva” – jelentette ki, és elmondta, szerinte az első lépésként el kell gondolkozni azon, mit nem csinálunk jól. Kitért a munkahelyi kiégésre is: ha az ember csak a megélhetésért hajt, az nem lehet motiváló. A korrupciót is a lehetséges okok között sorolta fel, és úgy vélte, amíg ezt nem takarítjuk ki az országból, „a kivándorlás exponenciálisan nőni fog”. Istvánffy hozzátette: szerinte ennek a generációnak fel kell forgatnia az országot, ha nem akarnak kimenni.

Egy néző rákérdezett, a 4K! hogyan definiálná magát, amire Istvánffy először a patrióta jelzőt mondta, majd hozzátette, hogy szociáldemokratáknak tartják magukat. „A természetes szabadelvűség, ami generációnkban benne van, ránk is jellemző” – mondta, de hozzátette, hogy konzervatívnak semmiképp sem neveznék magukat.

Annak kapcsán, hogy mely ország szolgálhat számunkra jó példaként, Puzsér Dániát említette meg. Mint mondta, ott Lars von Trier kórházsorozata volt nagyon népszerű, miközben nálunk csak a Szomszédokat meg a Barátok köztöt nézik tömegek. FAM közbevetette, hogy „volt nálunk is Twin Peaks”, de Puzsér ezt azzal magyarázta, hogy csak azért nézték sokan, mert más csatorna akkor még nem volt.

Istvánffy szerint is jó példák a skandináv országok. „A XX. század első felében a béka segge alatt voltak, és a szociáldemokrácia segítségével jutottak fel” – magyarázta sikerüket a 4K! vezetője. Farkas Attila Márton ezt azzal magyarázta, hogy ott „a parasztság is rend volt”, máshol viszont csak rabszolga. „A magyar emberek többsége máig jobbágy, ezért is olyan népszerű a Fidesz” – tette hozzá. A sikeres országok témaköre átvezetett az Európai Unió és hazánk viszonyának kérdéséhez is, Gödri pedig hangot adott egy kérésének: „az EU helyezzen minket gyámság alá”. Szerinte jobban járnánk, ha a magyar politikai vezetés csak szimbolikus kérdésekről döntene.

Puzsér szintén azon az állásponton volt, hogy vezetőinknek csak arról kellene dönteniük, „merre kanyarodik a villamos”, és minden hatalmat Brüsszel kezébe kellene adni. Úgy vélte, Mátyás király óta igazán sosem voltunk függetlenek, amikor pedig 1990-ben „visszakaptuk függetlenségünket, nem szabadságot éreztünk, hanem elveszettséget”. A 4K!-s Istvánffy András viszont nem értett egyet, szerinte a függetlenséget nem is lehet kapni, mert az mindig gyanússá teszi a dolgot. Mint mondta, szerinte Puzsért kellemetlen meglepetés érné, amikor az oligarchák felbukkannának Brüsszelben. Puzsér tiltakozott, szerinte nem hasonlíthatjuk a brüsszeli rendszert a budapestihez. FAM viszont mát azon az állásponton volt, hogy „amikor a labancok kormányoztak, az is szar volt”. Hozzátette: „a mostoháé mindig rosszabb pofon”, és okosan kellene ötvözni a két rendszert.

Istvánffy ezek után kijelentette, hogy „még mindig nem állunk olyan rosszul, mint az emberiség többsége”. Mint mondta, ő élt a harmadik világban is, és ott még rosszabbnak mondható a helyzet. Gödri ennek kapcsán megjegyezte, nyolc év múlva ezek a mondatok még nagyon jól fognak jönni Orbán Viktornak, és az ilyesmivel mindig ki lehet térni az elől, hogy a nálunk lévő rossz helyzetet magyarázzuk. Istvánffy viszont hozzátette, hogy ő társadalmi tőkéről beszélt, ami lehetővé teszi a kitörést.

Puzsér kijelentette: mi a világ azon öt százalékába tartozunk, akik jól élnek, és „az a mi legnagyobb bajunk, hogy nem tudunk kitörni, be a három százalékba”. Gödri szerint viszont „nem az embereket kéne baszogatni” olyasmivel, hogy „de az igazi zen örül a napfénynek is”. Szerinte a szabadságjogainkkal kellene foglalkoznunk, ezek eltiprása „mintha annyira nem zavarna minket”. Kitért ismét a korrupcióra és a trafikügyre is, amivel igenis foglalkozni kellene. Puzsér a témától egészen lázba jött, felállt és azt mondogatta, hogy „ez egy drogkartell, nemzeti drogkartell”. Mint mondta, olyan düh van benne trafikügyben, hogy elmondani nem tudja, és felháborítja „ez az újfeudális kaszt”.

Az utolsó kérdés a cigányokra vonatkozott, Puzsér viszont húzódozott a témától, látványosan nem akart beszélni róla. Még meg is szavaztatta a közönséget, ki akarja hallani, és megkérdezte: „vicces változatot akarjátok vagy a komolyat?”

Istvánffy láthatóan utóbbit választotta, mert arról beszélt: míg a szocializmus integrálta a romákat, addig a rendszerváltás után ők estek ki elsőként a társadalomból. Szerinte „valós cigány önszerveződésre van szükség”, de jelenleg inkább a klientúra-gondolkozás jellemző rájuk. Úgy gondolta, a felülről jövő segítségnyújtás nem lehet elegendő, és „el kell ismerni a baloldalon is, hogy egyes cigány közösségek bizonyos civilizációs fok alá zuhantak”. Hozzátette: „ez nem egy romantikus különlegesség, amilyen szubkultúra kialakult az ország bizonyos pontjain, hanem civilizációs probléma”. Puzsér úgy gondolta, ugyanezzel szembesülnek a nyugati országok is, „csak ők török- meg arabkérdésnek nevezik”. Gödri pedig zárásként arról beszélt, hogy a kérdést szociológiai, és nem faji alapon kell újravizsgálnunk. Michel Petruccani zongorista esetét hozta is fel, aki világhírű, egyébként kisnövésű zongorista volt. Gödri megemlítette, hogy egy újságíró csak arról tudta őt kérdezni, hogyan tud így zongorázni, pedig „ez nem törpe-, hanem zenekérdés”. Hozzátette: az analógiát azért hozta fel, mert itt is látszik: nem az a kérdés, ki a törpe és ki nem, hanem hogy ki mennyire tud zongorázni.

*

(A kép egy korábbi beszélgetésen készült.)