Orbán Strasbourgban: A szabad nemzetek Európáját akarjuk

Az elsőként felszólaló portugál, zöldpárti Rui Tavares az EU szerződéseire hívta fel a figyelmet, amelyek szavai szerinte nem bürokratikus találmányok, amiket Brüsszel
kényszerített a tagállamokra. Ezt a tagállamok választották. A kérdés Tavares szerint, hogy ezeket a szavakat komolyan vesszük vagy sem. „Mi komolyan vesszük, azokon a jogi változásokon régóta dolgozunk, amelyek a demokrácia sarokpontjait érintették.” Tavares az Ab-t, a legfelsőbb bíróságot érintő szabályokat, az alkotmány módosításait emlegette, szerinte szokatlan a változások mértéke. A portugál EP-képviselő szerint rendszerszintű változások történtek, amik általános trendet mutatnak. Tavares szerint Európa a sokszínűség helye, királyságok, parlamentáris demokráciák alkotják. A sokszínűséget azzal a feltétellel tartja üdvözlendőnek, hogy kompatibilisnek kell lenni az unió értékeivel.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke szerint fontos az alapvető értékeinek, elveinek tiszteletben tartása fontos. Emlegette: a Bizottság aggodalmakat fogalmazott meg a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán. „Informális levélben Orbán miniszterelnök úr tudomására is hoztam aggodalmainkat. Az aggodalmakat teljes mértékben osztjuk.” Barroso szerint a Bizottság igen aktív szerepet töltött be a folyamatban. A Bizottság elnöke felemlegette az EU felé történő fizetési kötelezettségek jogi szabályozását, a bírósági ügyáthelyezéseket, a politikai hirdetésekre bevezetett korlátozásokat. Az első kettő kapcsán módosítják magyar szabályozást. A Bizottság ezt üdvözlendőnek tartja, de a konkrét végrehajtást monitorozni fogja. Barroso kitért arra: június 28-án Orbán levelet küldött neki, melyben jelezte a magyar kormány készségét az együttműködésre.

Orbán Viktor Barroso szerint kötelezettséget vállalt a bírósági ítéletek tiszteletben tartására. „Célunk, hogy az EU joganyagának teljes tiszteletben tartása megvalósuljon minden tagállamban.” Az uniós elvek biztosítása alapvető. A Bizottság nyugtázta, hogy az Európa Tanács közgyűlése úgy döntött: nem indít eljárást Magyarország kapcsán. „A magyar hatóságoktól a Tavares-jelentés kapcsán azt kértük a magyaroktól, politikai vitát folytassanak róla.” Barroso szerint minden tagállam konstruktív párbeszédet kell folytasson az esetleges aggályok rendezésére. A következő hónapok során a Bizottság megfogalmazza javaslatait. „A rendszerszintű fenyegetések ellen fel kell lépnünk.” Az Európai Bizottság nyomon követi a médiaszabadság jogbiztonságát is a tagállamokban. Az igazságszolgáltatási reform is fontos. Barroso szerint meg kell keresni annak a módját, hogy megelőzzük az aggodalmakhoz hozzájáruló dolgok kialakulását.

*

„Nincsenek illúzióim a holnapi szavazás kapcsán. Tudom, hogy a szocialista, liberális, zöld képviselők Magyarország ellen fognak szavazni és Magyarország barátai majd kiállnak mellettünk. Kifejezem az Ep és a választott képviselők iránti tiszteletet és
azt a barátságot, amit a magyarok az európai polgárok iránt éreznek. A magyarok barátsággal gondolnak az európai emberekre. A jelentés mélyen igazságtalan magyarország népével szemben, nyíltan kettős mércét alkalmaz, nem ismeri el és lebecsüli azt a hatalmas munkát, amivel a magyarok megújították hazájukat” – kezdte felszólalását Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a magyarok mélyről indultak, még Görögország előtt elsőként omlott össze a magyar gazdaság. Csak két ország van, amely képes volt kijönni a segélyprogramból: az egyik Magyarország, ami a pénzpiacokról finanszírozza magát. „Nem akarunk más országok adógizetőinek pénzén élni. Az államadósságot minden évben csökkentettük, a külkereskedelmi mérleg pozitív, a gazdaság nő, a munkanélküliség csökken, a nyugdíjak és a bérek vásárlóértéke emelkedik, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból. A beterjesztett jelenség komoly veszélyt jelent Európa számára, nem pedig Mo számára. Az igazi veszélyt a jelentés Európa jövőjére jelenti. Gyámság alá vonnák az Eu egyik tagországát, figyelmen kívül hagynák az EU hatásköreit, valamint a tagállamok és az unió közti jogi egyensúlyokat. Önkényesen vezetnének be új eljárásokat és kreálnának új intézményeket” – sorolta fenntartásait Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt: „Tudom, milyen érzés, ha nem lehetünk a magunk urai, mert messze mások döntenek a mi sorsunkról. Én átéltem, milyen az, ha odafent kettős mércével mérnek. Mi, közép-európaiak ismerjük, milyen az, amikor nem tisztelik a függetlenségünket. Azért csatlakoztam az antikommunista ellenálláshoz, hogy ennek véget vessünk. Nem akarunk olyan Európát, ahol a kétharmados többségben kifejeződő egységet elítélik, ahol gyámság alá helyeznek, ahol a nagyobb visszaél erejével, a többség pedig a hatalmával, ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. Küzdeni fogunk azok ellen, akik egy birodalmat akarnak csinálni a mi uniónkból. Nem az alávetettség Európáját, hanem a szabad nemzetek Európáját akarjuk. Éljen a szabad nemzetek uniója” – zárta szavait Orbán Viktor.

*

Hannes Swoboda, a szocialista frakció vezetője elmondta: csalódást okozott neki Orbán beszéde, mert nem Magyarország ellen hangol a baloldal. Mint mondta, a jogállamért zajlik valójában a küzdelem. „Miért kérdőjelezte meg a médiaszabadságot?” – tette fel a kérdést. Swoboda felemlegette a Horthy-szobrok állítását és az antiszemitizmus növekedését is. „A demokrácia azt jelenti, hogy váltakozva vannak kormányon a demokratikus pártok” – tette hozzá Swoboda. Szerinte aki a Tavares-jelentés mellett van, az nem Magyarországot támadja. Mint mondta, nem érti, Orbán miért akarja korlátozni a szabadságot, ha egyszer korábban éppen a szabadságért küzdött. Swoboda szerint csak Magyarországon fordult elő, hogy ennyi törvényt kellett módosítani.

Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető azt állította, a Velencei Bizottság jelentéséről is szó van most. Utóbbiról kijelentette: nem három pontban szerepelnek benne a problémák, hanem tizenkilencben. A magyar Ab hatásköreinek korlátozásáról is beszélt Verhofstadt, amit szerinte nem csak politikusok állítanak, hanem alkotmányjogi szakértők is. Magyarországon az alkotmányt használják a normál politika eszközeként – vetette fel a liberális politikus, aki szerint nem politikai akcióról van szó. Nem, Orbán úr, nem Magyarország ellen fogalmaztuk meg állításainkat, nincs joga ezt mondani, az ön érdekei nem a magyar érdekek – sorolta Guy Verhofstadt.

A zöldek képviseletében Ulrike Lunacek megkérdőjelezte, Orbán egyáltalán olvasta-e Tavares jelentését. Verhofstadthoz hasonlóan ő is elmondta, hogy nem a magyarok ellen szól a jelentés, mivel „a magyarok a barátaink”. Mint mondta: ő örült annak idején is, amikor az Európai Unió Ausztria ellen léptetett életbe szankciókat, mert ezzel is jelezték, figyelnek hazájára. Lunacek egyértelművé tette, hogy az Orbán-kormányt támadja a jelentés. Az osztrák politikus Bayer Zsolt kitüntetését, illetve a Horthy-rezsim állítólagos újraélesztésére tett kísérletet is felrótta Orbánnak.

Daniel Cohn-Bendit jelezte: nem kíván felszólalni a vitában.

Bokros Lajos európai parlamenti képviselő viszont felszólalt: szerinte a magyar kormány azért vív szabadságharcot az EU-val szemben, mert nem osztja annak értékeit. Orbánt megszólítva azt mondta: vegye észre, hogy ő a jobboldalról beszél, ahogy mozgalma, a Modern Magyarország Mozgalom is. Mint hozzátette: Orbán kiüresítette az Ab hatásköreit. Bokros a szegények, hajléktalanok és a közalkalmazottak vegzálásával vádolta Orbánt, ezzel szemben pedig az európai konzervatív társadalmat állította, ami szerinte modern. Bokros Lajos mindenkit megkért, hogy szavazzanak a Tavares-jelentésre.

A Bokrosra reagáló Gyürk András elmondta: „Ön egy szocialista kormánynak volt a minisztere, illetve tagja volt a valamikori szocialista állampártnak”. Bokros úgy válaszolt: annak idején azért kritizálták a gazdaságpolitikáját, mert technokratának tartották.

Morvai Krisztina gratulált Tavaresnek, szerinte kiváló munkát végzett, mert többet tett a magyarok EU-szkepticizmusáért, mint bárki más. Felemelt egy táblát Nem leszünk gyarmat! üzenetű felirattal. Morvai szóba hozta a Bilderberg-konferenciát is, amelyen szerinte a jövő évi magyar választásokról hoztak döntéseket. Mint hozzátette: a magyar hazafiaknak fel kell emelniük a fejüket és visszafoglalniuk a hazájukat.

Frank Engel néppárti képviselő erre reagálva arról beszélt: reméli, Morvai felszólalása nem egy koalíciós egyezkedés előzménye. Mint mondta: őt ez a túlzott patriotizmus is annyira aggasztja, mint a baloldali összefüggésekről szóló információk. Szerinte tenni kell valamit azzal, hogy miként kormányozzon az, akinek kétharmad áll a rendelkezésére. Hozzátette: az ilyen, valódi kérdésekről kellene vitatkozni.

Daniel Cohn-Bendit mégis megszólalt a vitában: bár nem kívánt eredetileg felszólalni, de kérte, ha legközelebb valaki az EU-t Szovjetunióhoz hasonlítja, akkor álljanak fel és kérjék ki, mert ez szerinte mindennek a teteje. Szerinte aki ilyet állít, az nem ért semmit a történelemből. Mint mondta: Pöttering is felszólalt már ez ellen, így Schulz is megtehetné. Szájer József ismét felszólalt: mint mondta, Cohn-Bendit és Orbán között az a különbség, hogy utóbbi egy antidemokratikus, előbbi pedig egy demokratikus rendszer ellen lázadt.

*

Orbán Viktor az elhúzódó vitán később ismét felszólalt. Mint mondta: nem kell hiányolni a Tavares-jelentésre adott választ, mert ezt memorandumban átadták már. Bankárokat emlegetett, akiknek nem tetszik a magyar gazdaságpolitika, és akik ellenzik a bankok megadóztatását és a méltányos közteherviselést. Kijelentette: Magyarország tovább fogja adóztatni a bankokat és tovább fogja csökkenteni a rezsit. Emlékeztetett: 1990-t követően szabad választásokon az ő közössége nyert és vesztett is, ezért nem szorulnak kioktatásra a demokrácia természetét illetően. Egyértelművé tette, hogy az antiszemita csoportoulások támadásának középpontjában ő áll, mert ő megvédi a zsidókat. A szabadságot korlátozni Magyarországon még a szovjeteknek és a kommunistáknak sem sikerült – reagált arra, hogy korlátoznák a szabadságot. A házasságról és a családról kijelentette, hogy azok egy férfit és egy nőt jelentenek. Ez szerinte egy négyezer éves tradíciót jelent, ők pedig ezt védelmezik. A magyar alkotmány senkit nem bánt, de világosan fogalmaz – tette hozzá. Hozzátette: a Fidesz megmérte az erejét egy választáson. Brüsszel és Moszkva összehasonlítását érdekes kérdésnek nevezte, de, mint mondta, Moszkvában nem mondhatta volna el a véleményét, vagy ha igen, nem engedték volna haza. De, mint mondta, jól emlékszik arra, amikor a magyar szabadság eldöntését nem hagyták a magyarokra. Engedjék, hogy a magyarok dönthessenek - mondta Orbán. A Tavares-jelentést ismét igazságtalannak és mélyen sértőnek nevezte. A parlamenti határozat legitimitását nem áll módjában megkérdőjelezni, de szerinte a határozat erősen balos, elfogult lesz. Orbán Viktor szavait úgy zárta: a jelentésben javaslatot tesznek arra, hogy Magyarországot gyámság alá vonják, amit ő nem fogadhat el.