Gondnokság: az Ab-hez fordult az ombudsman

Az ombudsman kezdeményezte a testületnél a 2014. március 15-jétől hatályos új Polgári Törvénykönyv teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés jogkövetkezményeit megállapító egyes szabályainak felülvizsgálatát.

A közlemény szerint több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek is beadványban kérték az alapjogi biztostól, hogy a 2013. február 26-án kihirdetett új Polgári törvénykönyv egyes rendelkezései kapcsán kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. Ezek között a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra vonatkozó rendelkezéseket is vizsgálta a biztos, mert a beadványozók kifogásolták, hogy az új Ptk. a fogyatékossággal élő emberek jogait sérti azzal, hogy fenntartja a helyettes döntéshozatalra épülő, teljesen korlátozó gondnokság intézményét.

Az indítványban Szabó Máté rámutatott arra, hogy az új Ptk. alapján a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság és a helyettes döntéshozatal továbbra is általános jelleggel korlátozza az érintetteket személyiségi jogaik gyakorlásában, ami az emberi méltósághoz való jogot is alapjaiban érinti. A cselekvőképességében teljesen korlátozott személy – a tömegesen előforduló, csekély jelentőségű szerződéseket leszámítva – önállóan továbbra sem tehet érvényes jognyilatkozatot. A teljesen korlátozó gondnokság átfogó módon avatkozik bele a fogyatékossággal élő emberek magánéletébe és döntési szabadságába ahelyett, hogy segítségnyújtásra törekedne a döntés meghozatala során - tette hozzá az ombudsman.

Az alapvető jogok biztosa szerint a gondnokság alá helyezés alapvető alkotmányos garanciája, hogy minden esetben egyedi bírósági vizsgálat szükséges az általános jellegű jogkorlátozás elrendeléséhez. Ennek az egyedi bírósági vizsgálatnak ugyanakkor nem csupán a gondnokság alá helyezés indokoltságára, hanem az alkalmazandó jogkövetkezményekre is ki kell terjednie. Az egyedi mérlegelést kizáró, automatikus jogkövetkezmény előírása az önrendelkezéshez való jog aránytalan korlátozását jelenti.

Szabó Máté szerint nem vitatható ugyan, hogy adott esetben legitim cél a gondnokság alatt álló jogainak és érdekeinek, illetve a vele jogviszonyba lépők személyi és vagyoni érdekeinek védelme, de mindez egy kisebb sérelmet okozó korlátozással, például a megtámadhatóság biztosításával is elérhető lenne.

Az ombudsman emellett úgy látja, hogy az említett szabályok a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel sincsenek összhangban, sértik a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt és az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét. A biztos ezért kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, a szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközik.