Az Ab megsemmisítette a Magyar Állami Operaház átvilágításával kapcsolatos adatkérést elutasító jogerős ítéletet, továbbá kimondta, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha az azokhoz való hozzáférést formális hivatkozással tagadják meg – közölte az Ab szerdán a honlapján.
Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője két éve kérte az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól az Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentést, amely a korrupciós ügyekkel foglalkozó portál szerint milliárdos nagyságrendű visszaélésekről szól.
Az adatkérést a szaktárca, majd a bíróságok is megtagadták. Többek között azzal érveltek, hogy a jelentés egésze nem adat, illetve részben döntés-előkészítő adat, továbbá, hogy az adatkezelőtől nem várható el a megismerhető adatok leválogatása.
Frissítés:
Akkor az atlatszo.hu azt írta: „nagyon aggasztónak tartjuk azt az ítélőtáblai megállapítást is, hogy az adatkezelő közérdekű adatok nyilvánosságát arra tekintettel is megtagadhatja, hogy nincs kedve elkülöníteni azokat a titkolható adatoktól. Az ítélőtábla döntése – ha joggyakorlattá válna – ezt az elvet tenné zárójelbe, és így a közérdekű adatok megismerése alapvető jogból kormányzati keggyé válna”.
Az Ab a bírósági ítéleteket megsemmisítő döntésének indoklásában kiemelte: az alaptörvény a közérdekű adatokat a korábbinál nyomatékosabban védi és kifejezetten közérdekű adatnak minősíti a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokat. „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok” – áll az alaptörvényben.
Az Ab szerint a közérdekű adat kiadása iránti perben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás megtagadásának jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell. E vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben tagadták-e meg a közérdekű adatszolgáltatást, illetve, hogy nem korlátozták-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférést indokolatlanul, pusztán azon az alapon, hogy az igényelt adatokat az igénylő által meg nem ismerhető adatokkal együtt kezelik, holott a szükséges elkülönítésnek nem lett volna akadálya.
Az Ab megállapította, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha a hozzáférést azzal a formális hivatkozással tagadják meg, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását szolgálják, és mellőzik a tartalmi vizsgálatot. Vagyis ha nem vizsgálják, hogy a kért adatok milyen döntés meghozatalát, milyen eljárás lefolytatását szolgálják, és valójában érdemi kapcsolatban állnak-e a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntéssel.
A testület úgy ítélte meg, hogy az ügyben az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletek meghozatala során a bíróságok ezeknek az alkotmányos követelményeknek nem tettek maradéktalanul eleget, ezért az eljáró Fővárosi Bíróság elsőfokú és a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős döntését az Ab megsemmisítette. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatával ténykérdéseket, a konkrét bírósági ügy végső kimenetelét érintően nem foglalt állást. Az Ab határozatának a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit az eljáró bíróságnak kell majd levonnia.
A testület csekély többséggel hozta meg döntését, amelyhez a 15 tagú testületből heten fűztek különvéleményt: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
Az Index 2011. június 8-án adta hírül, hogy három hónappal korábban megküldte az Operaház gazdálkodásáról szóló jelentését Horváth Ádám volt miniszteri biztos az intézményt felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM), amit azonban a KIM részéről cáfoltak. A hírportál szerint a jelentés számos gazdasági ügylettel kapcsolatban összességében több mint egymilliárd forintos nagyságrendben vetette fel pénzügyi szabálytalanságok, visszaélések gyanúját.
Horváth Ádám 2010 szeptemberében lett az Operaház miniszteri biztosa, azzal, hogy tekintse át az intézmény pénzügyeit. A feltárt visszásságok miatt 2010 októberében Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter visszavonta Vass Lajos főigazgató vezetői megbízatását. Horváth Ádámot egy héttel az Index cikkének megjelenése előtt, 2011. június 1-jén nevezte ki az Operaház főigazgatóvá Réthelyi Miklós, ám még aznap este a KIM azt közölte, hogy csak később lesz döntés a főigazgató személyéről, Horváth Ádám miniszteri biztosként viheti tovább az Operaház vezetését.
A KIM akkor közölte azt is: a kormány előző napi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök feladatul tűzte Réthelyi Miklós számára, hogy a dalszínház főigazgatói pályázatáról ne hozzon döntést a soron következő kormányülés előtt, így a kinevezés érvényessége és fenntarthatósága kérdéses. Két nappal később, június 3-án Horváth Ádám felajánlotta lemondását és még aznap Réthelyi Miklós közös megegyezéssel megszüntette főigazgatói munkaviszonyát. Az Operaházat 2012 szeptembere óta Ókovács Szilveszter vezeti.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Finn szakemberek épp most mutatták ki, hogy transzneműnek lenni problémás, de az uniós bírák nem tágítanak.
Van, amikor igaza van. Máskor nincs.
Az alkotmányos jogokat is visszaállíthatják.
A budapesti embervadászatban résztvevő olasz antifa képviselőnőt eddig csak a mentelmi joga védte meg a bírósági ítélettől.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a miniszterelnöki mandátumot két ciklusban korlátozó jogalkotás közvetlenül korlátozza a választói akarat szabad érvényesülését.
A választás estéjén Magyar Péter elszabadult: több állami intézmény vezetőjének lemondását követelte. Itt vannak a reakcióik!
Andrej Babits kormányának növelnie kell az ország védelmi kiadásait.
Az Egyesült Államok történetében sokak szerint példa nélküli módon feszült egymásnak a nyilvánosság előtt az USA elnöke és a pápa. De mi is áll a konfliktus hátterében, és valóban olyan nagy-e az ellentét, mint azt néhányan kívülről látni szeretnék?
