Szabó Máté az Ab-hez fordul az új Ptk. miatt

Az alapvető jogok biztosa az új Ptk. aggályos fogalommeghatározásának felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az ombudsman hivatalának közleménye emlékeztet arra: több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek is beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, hogy a február 26-án kihirdetett új polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseivel kapcsolatban kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását.

Mint kifejtették, a beadványokban foglaltak alapján három nagyobb kérdéskört, az új Ptk.-nak a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra, a közéleti szereplők személyiségének védelmére, valamint a közeli hozzátartozó fogalmának meghatározására vonatkozó rendelkezéseit is vizsgálta, illetve vizsgálja a biztos. Utóbbival összefüggésben a beadványok azt jelezték, hogy a törvényben is elismert bejegyzett élettársak indokolatlanul, alaptalanul maradtak ki a közeli hozzátartozók köréből, miközben az élettársak hozzátartozónak minősülnek.

A tájékoztatás szerint az alapjogi biztos több szempontból is aggályosnak találta, hogy a bejegyzett élettársak megjelölése – módosító indítvánnyal – kikerült az eredeti szövegtervezetből. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény hatálybalépését követően is „töretlen” az Alkotmánybíróságnak az a gyakorlata, amely szerint alkotmányosan védendő a kizárólag azonos nemű párok részére nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye. Az azonos nemű párok számára is – akik nem köthetnek házasságot – biztosítania kell a jogalkotónak olyan, a házastársakéhoz hasonló jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként való kezelésüket biztosítja.

Az új Ptk. fogalommeghatározása alapján az élettárs hozzátartozónak számít, a bejegyzett élettárs sem hozzátartozónak, sem pedig közeli hozzátartozónak nem minősül. Így az élettársi kapcsolatban élők és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között egyértelműen sérül az egyenlő bánásmód követelménye: az ilyen különbségtétel önkényes – mutatott rá az alapvető jogok biztosa.

Az ombudsman szerint „nyilvánvalóan ésszerűtlen” az a rendelkezés, amely a regisztráció nélküli élettársi kapcsolatot jogi értelemben szorosabb kapcsolatnak tekinti, mint az alkotmányosan védendő bejegyzett élettársi életközösséget. Az ombudsman arra is utalt az indítványban, hogy mindez – ha közvetve is – szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést valósít meg, az állam által elismert társkapcsolati formában élőket ésszerű ok nélkül zárja ki abból a lehetőségből, hogy egymás közeli hozzátartozóivá váljanak – olvasható az ombudsmani közleményben.

Az alapjogi biztos megállapítása szerint ellentmondásos viszonyba került az új polgári törvénykönyv a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét szabályozó törvénnyel. A jövő év március 15-től hatályos új Ptk.-t az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakának első napján, február 11-én fogadták el, és február 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben Áder János köztársasági elnök aláírásával.

A parlament döntésével az országnak több mint ötven év után lesz új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyve. Az új Ptk. több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, most hatályos szabályozáshoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.

Schiffer András független országgyűlési képviselő március 14-én fordult Szabó Mátéhoz, hogy kezdeményezze az új Ptk. alkotmányossági felülvizsgálatát. Kőrös András kúrai bíró június 13-án egy szakmai fórumon azt mondta: az élettársi kapcsolat védelme gyengült, a házastársi vagyonjog szabályai gazdagodtak a hatályos rendelkezésekhez képest az új polgári törvénykönyvben.