Az Origo arról ír: elfogadtak egy törvényt, mely szerint a takarékszövetkezeteket integrálják, azok központi bankját speciális eljárással államosítják, a Magyar Postát főszerepbe helyezik.
Az Origo szerint előző pénteken este kaptak a takarékszövetkezetek vezetői egy meghívást hétfő reggelre a parlamentbe, ahol Vojnits Tamás, a szövetkezeti pénzügyi rendszerrel foglalkozó kormánybiztos tartott előadást nekik arról, milyen hiányosságok vannak a takarékszövetkezetek rendszerében. A portál szerint arról is szó esett, hogy a szektorban rejlő kockázatok és tőkeproblémák miatt az államnak be kell avatkoznia, meg kell segítenie a takarékszövetkezeteket.
Az állam 100 milliárd forintot költene a szövetkezetekre, és át is szerveznék az integrációt; 1,6 milliárd forintért cserébe pedig a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) teljesen át is venné a hatalmat a takarékok fölött. Az Origo szerint mindezzel az állami tulajdonú MFB-Posta-takarékszövetkezetek alakulat méretében és fiókhálózatában előbb-utóbb versenytársa lehet az OTP-nek, és ez megfelelne a miniszterelnök elképzeléseinek.
Az Országgyűlés csütörtökön el is fogadta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet indoklása szerint a Posta az egyik legnagyobb, állami tulajdonban lévő nagyvállalat, amelyik pénzforgalmi szolgáltatásokat is nyújt, ezért – az MFB-vel együtt – tulajdonossá kell válnia a takarékszövetkezetek központi bankjában, a Takarékbankban. A törvény elfogadása után a Posta rögtön az első közgyűlésen 655 millió forinttal megemeli a Takarékbank tőkéjét, az együttes állami tulajdon így 58 százalék körülire emelkedik.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele továbbra is a családok támogatása
Mikor a sértett rájött, hogy csalóval beszél, már késő volt.
Három korszakot ölelnek fel a 2010 óta bemutatott gazdasági intézkedések.
A legtöbb hibás döntés azért születik, mert a konszenzust a ráció helyett a hatalmi dinamika alakítja ki hamis alapokon; a Nyugat számára az 1950-es évek volt az utolsó szabad évtized, a kormányok, a média és a vállalatok azóta a csoportnyomás foglyai – állította 2019-es halála előtt Anglia oroszlánszívű kultúrkritikusa.
Somkuti kötete nem is kifejezetten valamelyik zajló háborúról szól; inkább a kortárs hadviselés módozatait mutatja be nagy ecsetvonásokkal, a részletekben nem elmerülve. Szilvay Gergely recenziója.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
