Meghosszabbítják a Biszku-ügyben folyó nyomozást

Biszku Béla az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága, majd Politikai Bizottságának tagja volt, 1957 és 1961 között pedig belügyminiszter. A 92 éves férfit tavaly szeptemberben vették őrizetbe, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett, valamint bűnpártolás miatt folyik ellene az eljárás. Jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll.

A Fővárosi Főügyészség pénteki tájékoztatása szerint a nyomozás elején történész szaktanácsadót vontak be a bizonyítás irányainak meghatározása érdekében, azóta a kutatómunkát az ügyészség maga végzi, többi között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Több tanúkihallgatás volt, folyik a bizonyítékok értékelése, és újabb iratok beszerzése. A nyomozás jelenlegi határideje 2013. június 28., de miután az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség még egyéb nyomozási cselekmények elvégzését tervezi, a nyomozási határidő meghosszabbítására a szükséges intézkedést megtette – közölte a szóvivő.

A Biszku Béla ellen folyó másik büntetőeljárással kapcsolatban az abban eljáró bíró indítványát elutasítva az Alkotmánybíróság (Ab) a héten kimondta: nem alkotmányellenes a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás. A június 17-ei Ab-döntés előzménye, hogy Biszku Béla ellen 2011 januárjában vádat emelt az ügyészség egy 2010 nyarán tett tévés nyilatkozata miatt, melyben az ügyészség szerint a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel a nagy nyilvánosság előtt. Az illetékes bíróság azonban felfüggesztette az eljárást, és az Ab-hoz fordult.

Az Ab ebben az ügyben mondta ki június 17-én, hogy a támadott Btk.-paragrafus a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása. Érvelése szerint a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadása sérti mind az áldozatok, mind pedig a velük közösséget vállaló, a demokratikus értékek mellett elkötelezett állampolgárok méltóságát, továbbá a jogállamiság legfontosabb értékei melletti társadalmi elkötelezettség megóvása és a köznyugalom védelme is indokolja az ilyen megnyilvánulások elleni fellépést.