Őrizetbe vett influenszerek, letartóztatott politikusok: felpörögtek a hatósági intézkedések

Csak kapkodjuk a fejünket az utóbbi hetek hatósági lépéseit látva. A rendőrök őrizetbe vettek két influenszert, majd szabadon engedték őket. Rosszabbul jártak azok a jelenlegi és egykori kerületi polgármesterek, országgyűlési képviselők és állami tisztségviselők, akiket le is tartóztattak. Ezeket az ügyeket semmiképpen nem szabad összekeverni, de a választás óta látható rendőrségi aktivizmus kérdéseket vet fel. 

Összevissza beszélnek 

A hatóságok fellépése a politikát is megmozgatta. Bár a Fidesz által múlt csütörtökre meghirdetett demonstráció a Sándor-palota előtt eredetileg az alaptörvény-módosításról szólt, Szakács István influenszer őrizetbe vétele és terrorcselekmény előkészítésével való meggyanúsítása részben átrajzolta a tüntetés mondandóját is. 

Szűcs Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője a Sándor-palota előtt azt mondta, hogy bárkit elvezethetnek, akár a semmiért is. 

Utána Szakács István lépett színpadra, s elmondta: felbecsülhetetlen a szeretet, amit az emberektől kap. Beszámolt arról, hogy szerdán rendőrök vitték el egy Facebook-bejegyzése miatt. A hatóság emberei módszeresen átkutatták a házukat, és felkeltették a gyerekeiket is. Ezen a ponton a közönség „Mocskos Tisza!” skandálásban tört ki. Szakács István leszögezte, hogy kiállnak a demokrácia és a szabadság mellett, és nem vesz vissza a tartalmaiból. 

A Szakács István elleni házkutatásra és őrizetbe vételére „egy facebookos mondata miatt került sor, ami egy háborgó kifakadás pusztán: »ha Orbán Viktort lecsukják, akkor mi ott fel fogjuk harapni a börtön ajtaját, és akkor kiszabadítjuk«” – írta közösségi oldalán Pokol Béla. Az egykori alkotmánybíró szerint semmiféle szervezkedés nem merült fel korábban, és Orbán Viktor letartóztatása sem, így 

Súlya a szabad viták és véleménynyilvánítás terén beláthatatlan, a házkutatási utasítást kiadó rendőri vezető és az azt jóváhagyó ügyész esetében pedig hivatali hatalommal való visszaélés valósulhatott meg – állította bejegyzésében a jogász. Hozzátette: feljelentést a rendőrségnél és az ügyészségnél, azaz az elkövetőnél kell tenni, de nem bízhatnak az ellenük meginduló büntetőeljárásban. Pokol Béla adott egy tippet a Fidesz által alapított Védvonalnak is, szerinte Szakács István nevében pótmagánváddal talán mozgásba hozható az elkövetők elleni eljárás. A hivatali hatalommal való visszaélés kimondása és akár egy jelképes büntetés kiszabása a parancsot kiadó rendőri vezető és ügyész ellen meggondolásra késztetheti a kollégáikat a jövőben, hisz rámehet a karrierjük a politikai vezetés sugalmazásának szolgai követésére – írta Pokol Béla. Hangsúlyozta, hogy az ügy az egész szabad politikai vita kereteit érinti, és annál semmi nem lehet fontosabb. 

Szakács István négy órát töltött a győri rendőrkapitányságon. A rendőrök közölték vele, hogy bejegyzése alapján terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével gyanúsítható. Szakács egyeztetett az ügyvéddel, akit a Védvonal szerzett neki, majd azt mondta, hogy különösen bizakodó. Szavai szerint védője is úgy véli, hogy 

Az ügyben finoman szólva nem konzekvens a hatóságok kommunikációja. A Belügyminisztérium közleményben tájékoztatta az MTI-t Szakács István ügyéről. A sajtóban július 8-án megjelent hírekkel kapcsolatban azt írta: „tájékoztatjuk a nyilvánosságot, hogy az ismert aktivistával szembeni ügyben a nyomozó hatóság valamennyi érdemi eljárási cselekményt az ügyészséggel egyeztetve hajtott végre”. Közlésük szerint a hatóságok önállóan, a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Az ügyészség később cáfolta a Belügyminisztérium által közölteket, mert állítása szerint vele nem egyeztettek az ügyben. 

A Hír TV érdeklődésére Magyar Éva kormányszóvivő érdemi válasz helyett a Belügyminisztériumhoz irányította a két állami szerv ellentmondásos kijelentéseire rákérdező újságírót. A televízió riportere egy másik kormányszóvivőt, Köböl Anitát is kérdezte az ügyről, aki először azt mondta, hogy a Belügyminisztérium álláspontját tudja megerősíteni, majd azt kérte, várják meg a nyomozás végét. 

Emlékezetes, hogy nemrégiben Bede Zsoltot, a Vadhajtások blog tulajdonosát is elvitték a rend-őrök. Házkutatást tartottak nála, majd öt és fél órán át kihallgatták. Bede elmondta: az akció hátterében Pottyondy Edina személyes adattal való visszaélés miatt tett feljelentése áll egy állítólagos cikk kapcsán, amely Bede gyermekének egészségügyi státuszát érintette. A vlogger és jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás szerint a nyomozók súlyos jogsértéseket követtek el, többek között korlátozták a védelemhez való jogot, és jogellenesen tartották vissza Bede tizenhat éves fiát, akinek a telefonját és a laptopját is lefoglalták. Az ügyvéd az eset miatt hivatali visszaélés és jogellenes fogvatartás gyanújával tesz feljelentést. 

Letartóztatott polgármesterek 

Más területen is jól látható a hatóságok aktivizmusa. Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre egy budapesti önkormányzatokat érintő korrupciós nyomozásban. Az ügy nem egy párthoz kapcsolódik: az eljárás érintettjei egykori és mostani fideszes, szocialista, valamint egyéb politikai kötődésű önkormányzati vezetők és vállalkozók. 

Az ügyészség gyanúja szerint ez a hálózat hosszú éveken keresztül korrupciós pénzt fizetett azért, hogy megtarthassa önkormányzati szerződéseit, illetve kedvező döntéseket érjen el a közbeszerzések és a szerződések során. A gyanú szerint a rendszer több önkormányzati cikluson és politikai váltáson átívelt.

A bíróság június 4-én első fokon elrendelte több gyanúsított, köztük Molnár Zsolt volt MSZP-s országgyűlési képviselő, Láng Zsolt, Budapest II. kerületének korábbi fideszes polgármestere és Őrsi Gergely jelenlegi polgármester letartóztatását. Az ügyészség közlése szerint a vállalkozói kör éveken át vesztegetési pénzeket fizethetett önkormányzati döntéshozóknak, és a korrupciós kifizetések összege akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatta. Molnár Zsolt esetében a nyilvánosságra kerülő információk szerint befolyással üzérkedés gyanúja is felmerült. Védője ezt vitatta, és panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen. 

A nyomozás állása szerint ugyanazon vállalkozói kör különböző időszakokban a korábbi és a későbbi önkormányzati vezetéssel is fenntarthatta kapcsolatait. Az ügyészség szerint ez arra utalhat, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem hosszabb idő alatt kialakult korrupciós mechanizmusról lehet szó, ezt azonban csak a bizonyítási eljárás végén lehet majd jogilag megállapítani. Az érintett politikusok nem ismerték el a terhükre rótt cselekményeket. 

Őrsi Gergely ügyvédjén keresztül közzétett nyilatkozatában felháborítónak nevezte a letartóztatását, szerinte azt elsősorban más gyanúsítottak vallomásaira alapozták. Molnár Zsolt védője szintén vitatta mind a gyanúsítás, mind a letartóztatás megalapozottságát, és fellebbezést jelentett be. A bíróság később október 4-éig meghosszabbította a fenti személyek letartóztatását. 

A 17 milliárdos döntés után nyomoznak 

Ezzel párhuzamosan zajlott a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) érintő büntetőeljárás is. A nyomozás középpontjában egy több mint 17 milliárd forint értékű támogatási keret odaítélése áll, amelynek kapcsán az adóhatóság és az ügyészség szerint súlyosan megsértették a jogszabályokat és a belső szabályzatot. A nyomozás azt követően gyorsult fel, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nagy volumenű adatgyűjtést, házkutatást és elektronikus adathordozók lefoglalását hajtotta végre a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz kapcsolódó szervezeteknél, valamint a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél (NKTK). A hatóságok jelentős mennyiségű dokumentumot és elektronikus adatot elemeztek, illetve számos tanút kihallgattak. 

A nyomozás gyanúja szerint az NKA egyik döntéshozó testülete 2024 decemberétől a testület jogszabályban meghatározott hatáskörét túllépve döntött támogatásokról, s a döntéshozatal során több törvényi és belső szabályt is megsérthetett. Az ügyészség szerint összesen 1079 támogatási döntés született, amelynek együttes értéke meghaladta a 17 milliárd forintot. A hatóság álláspontja szerint ezzel különösen jelentős vagyoni hátrány keletkezhetett. 

Június 23-án a NAV hat személyt vett őrizetbe, majd az ügyészség indítványozta valamennyiük letartóztatását. Két nappal később a Kecskeméti Járásbíróság első fokon egy hónapra elrendelte mind a hat gyanúsított letartóztatását. A döntés ellen valamennyien fellebbeztek, így az akkor még nem volt jogerős. 

Az érintettek között van Bús Balázs, az NKA korábbi alelnöke és Óbuda volt fideszes polgármestere; Ughy Attila, Budapest XVIII. kerületének korábbi fideszes polgármestere, aki a vizsgált időszakban tanácsadóként dolgozott, valamint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát vezette; a kollégium további két tagja; az NKTK főigazgatója; valamint az intézmény kabinetvezetője. 

Az ügyészség valamennyi gyanúsítottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja. A nyomozó hatóság szerint a támogatási döntések során nem egyszerű adminisztratív hibák történhettek, hanem tudatosan olyan döntéshozatali mechanizmus alakult ki, amely túllépte a jogszabályi felhatalmazást. A nyomozás azt vizsgálja, hogy a támogatások odaítélése megfelelt-e az NKA működését szabályozó előírásoknak, illetve keletkezett-e tényleges vagyoni hátránya az államnak. A nyomozás során előkerülő belső kommunikáció alapján több sajtóorgánum arról számolt be, hogy egyes szereplők saját szlengkifejezéseket használtak a támogatási keretekre és a kedvezményezettekre. 

Bús Balázs visszautasította a gyanúsítást. A bírósági döntés után azt nyilatkozta, szerinte 

Közölte, hogy vallomást tett, és együttműködik a hatóságokkal. Védője szintén úgy nyilatkozott, hogy súlyosan törvénysértőnek tartják a letartóztatást, ezért fellebbeztek a döntés ellen. A többi gyanúsított szintén jogorvoslattal élt a letartóztatás ellen, és vitatja az ügyészség álláspontját. Egyelőre kevés részletes nyilatkozatuk vált nyilvánossá. 

A NAV és az ügyészség folytatja az elektronikus bizonyítékok, a támogatási dokumentáció és a pénzügyi folyamatok elemzését. További tanúk kihallgatása és újabb szakértői vizsgálatok is várhatók. A nyomozás lezárását követően az ügyészség dönt arról, hogy emel-e vádat a gyanúsítottakkal szemben. Ha vádat emel, azt várhatóan hosszabb bírósági eljárás követi, amelyben részletesen vizsgálják majd, hogy valóban megvalósult-e a hűtlen kezelés, illetve személy szerint kit milyen büntetőjogi felelősség terhel. Az ügy jelenlegi szakaszában ezért csak a gyanúsítások és a nyilvánosságra került hatósági állítások tekinthetők ismert ténynek.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor