A szeptembertől működő Nemzeti Választási Bizottság (NVB) függetlensége még jobban biztosított lesz, mint a jelenlegi Országos Választási Bizottságé (OVB) az új választási jogszabályoknak köszönhetően – mondta az OVB elnöke pénteken, a témában megrendezett budapesti szakmai konferencián.
Bordás Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási bizottság tagjait – hét állandó és három póttagot – már nem az illetékes miniszter, hanem a köztársasági elnök javaslatára választja meg az Országgyűlés, kétharmados többséggel, kilenc évre. Hozzátette: ha nincs meg a szükséges többség a szavazásnál, a harmadik körben már elegendő lesz az egyszerű többség is.
Az OVB elnöke A magyar választási rendszer átalakulásának közjogi kihívásai című, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián az új választási jogszabályokat, eljárásokat ismertetve több új jogintézményt is üdvözlendőnek nevezett. Ezek között említette, hogy a jelöltek, illetve jelölő szervezetek a szavazatszámláló bizottságokba már két-két embert delegálhatnak, így erősödhet a választás tisztaságának ellenőrzése. Az újdonságok közé tartozik az is, hogy megszűnik az ajánlás korábbi kopogtatócédulás rendszere, és a választópolgárok az ajánlóíveken már több jelöltet is ajánlhatnak – tette hozzá.
Elmondta, a kampányidőszak az eddigi 70-90 napról 50 napra rövidül, kampánycsend nem lesz, illetve a szavazás napján két korlátozás azért megmarad. Ezek közül az egyik, hogy aznap már nem lehet választási gyűlést tartani, a másik pedig az, hogy a szavazóhelyiségek körül 150 méteres körzetben – közterületen – nem lehet kampányolni. Hangsúlyozta, hogy a jogalkotó a korábban szinte eszköztelen választási bizottságok számára megteremtette a bírságolás lehetőségét.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi országgyűlési választáson a levélben szavazás új jogintézménye mindenkit megillet majd, tehát nemcsak a határon túl élő magyar állampolgárokat, hanem bármely magyar választópolgárt. Bordás Vilmos úgy látja, a 2013 novemberében felálló NVB-nek nem lesz könnyű dolga, például azért sem, mert olyan jogszabályokat kell alkalmaznia, melyeknek még nincs kialakult joggyakorlata. Nagy munkaterhet jelent majd az is, hogy az egyéni választókerületekből érkező fellebbezéseket ezentúl nem területi szinten bírálják el, hanem ezek az ügyek is mind az NVB asztalára kerülnek.
A konferencián a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság elnökeként vett részt Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, egyben az Európa Tanács tanácsadó testületének, az 59 tagú Velencei Bizottságnak a tagja. A Velencei Bizottság az európai választójogi örökséget feldolgozó tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy „a választási rendszereknek igen nagy gazdagsága figyelhető meg az európai országokban”, így magára a választási rendszerre konkrét előírás nincs – emelte ki. Ugyanakkor néhány nagyon általános elvet mint keretet meg lehet határozni, és ezeken belül az egyes országok szabadon dönthetnek a választási rendszer kialakításáról – mondta.
A tanulmány, valamint a későbbi kódex öt fontos elvet határozott meg: a választójog egyetemességét, egyenlőségét, szabadságát, titkosságát, valamint közvetlenségét – magyarázta. Paczolay Péter az elvekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság országok tucatjaival folytat meddő küzdelmet két évtizede azért, hogy a választójog szabályozása és lebonyolítása ezeknek az elveknek megfeleljen. Jakab András, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója előadásában egyebek mellett azt mondta, a határon túli magyar állampolgárok „fél szavazata” (csak pártlistára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem) nem fogadható el, mert sérti a választójog egyenlőségének az elvét. Szerinte ez még akkor sem fogadható el, ha a Velencei Bizottság „lenyelte”. Ez a kérdés szerinte előbb-utóbb a strasbourgi bíróság elé kerül.
A Bundestag történelmi lépést tett, hogy megakadályozza a szélsőséges politikai erők befolyását: új törvény garantálja az Alkotmánybíróság függetlenségét és működésének zavartalanságát.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
Illegális kampányfinanszírozás és a kampánycsend megsértése miatt is indítottak óvást.
„A következő választások SEM lesznek tiszták” – elemez Hadházy Ákos már most, hogy aztán 2026-ban az utcán vergődhessen ő is, mint teszi azt a mai szent napig a grúziai ellenzék. Kohán Mátyás írása.
„Nehéz akkor segíteni, ha az arrogancia találkozik a tudatlansággal, de megpróbálom” – fogalmazott az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
A brüsszeli lap szerzője próbálja megérteni miért fordult Románia lakossága a liberálisok helyett a radikális jobboldaliak felé.
