Egyre nagyobb hullámokat vet a képviselők választhatóságának korlátozása, még a kormánnyal szimpatizálók között is.
„Ha demokratának gondoljuk magunkat, nem korlátozhatjuk indokolatlanul a választójogot” – ezzel kezdte csütörtöki bejegyzését a Vidéki Prókátor néven elhíresült ügyvéd, Fülöp Botond a közösségi oldalán. A Tisza-kormánnyal szimpatizáló jogász ezúttal erős kritikát fogalmazott meg Magyar Péter kabinetével szemben, mindezt egy igencsak hosszú, mintegy 20 ezer karakteres bejegyzésben.
Mint írja: nagyon örül annak és a demokratikus jogállami működés irányában megtett jelentős lépésnek tekinti, hogy a hazánk jövőjére és a magyarok életére lényeges hatással bíró jogalkotási javaslatokról társadalmi vita keretében véleményt lehet formálni és nem az éj leple alatt, meglepetésként kerülnek be fontos jogszabályok a Magyar Közlönybe. Az alábbiakban az Alaptörvény tizenhetedik módosítására vonatkozó javaslat országgyűlési képviselők megválasztásával kapcsolatos, új korlátozást előíró 2. cikkéről (a továbbiakban: Javaslat) fejti ki – negatív – véleményét.
Ez az a javaslat, amely az országgyűlési képviselők megbízatását 12 évben maximalizálja és amely számos kritikát kapott mind ellenzéki, mind pedig kormányközeli oldalról.
Kapcsolódó vélemény
A tiltás, a szabad döntés megakadályozása nem szolgálja a közjót.
Most a Vidéki Prókátor is elmondta róla a véleményét. Szerinte a passzív választójogot korlátozza azáltal, hogy egyes személyeket kizár az országgyűlési képviselővé választható személyek köréből.
A passzív választójog korlátozása ugyanakkor korlátozást jelent az aktív választójog gyakorlása tekintetében is, mivel szűkíti azon személyek körét, akiket a polgárok képviselőnek jelölhetnek, vagyis akikre vonatkozóan az aktív választójogukat gyakorolhatják.
Felidézi, hogy Magyarország részese a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, amely szintén szembemegy ezzel a korlátozással.
„A választójog korlátozása tehát szemben áll mind a demokrácia kiteljesítésére irányuló történelmi fejlődéssel, mind a polgári éthosszal kapcsolatos európai felfogással, ilyeténképpen a Javaslat visszalépésnek lenne tekinthető történelmi, társadalmi és jogi szempontból egyaránt, ráadásul – a korlátozás ésszerűségének hiányában - erősen megkérdőjelezhető az Egyezségokmány 25. cikkével, s ezáltal nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeinkkel való összhangja is. Mindemellett úgy gondolom, hogy a választójog javasolt korlátozása nem felel meg a nemzeti érdekeknek sem” – tette hozzá.
Nem mindenki zsákmányszerző kiskirály, akinek hosszú időn keresztül a Parlament a munkahelye. Vannak, akik azért ülnek ott évtizedeken át, mert élethivatásszerűen, a nemzet hasznára űzik a politika mesterségét, felvértezve a hosszú ideje óta tartó politikusi és képviselői tevékenységből származó tapasztalatokkal.
„(...)Ezen indok mögött valójában a nép kiskorúnak tekintése és az emberekkel szembeni bizalmatlanság áll. A Javaslat ugyanis – kimondva-kimondatlanul - a rossz döntéseik következményeitől kívánja megóvni az embereket” – írja.
„A választójog javasolt korlátozását tehát a demokrácia szempontjából retrográdnak, a nemzeti érdekeink szempontjából károsnak, a kitűzött cél elérésére alkalmatlannak, s mint a választójog ésszerűtlen korlátozását, a nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel ellentétben állónak tartom. Biztos vagyok benne, hogy a javasolt módosítással sem Periklész, sem Cicero, sem Deák Ferenc, sem pedig Antall József nem értene egyet. A magyar polgárok egyik legfontosabb politikai jogának korlátozása az állam demokratikus működésére nézve olyan jelentős, fajsúlyos kérdés, hogy hibás lenne azt néhány nap alatt eldönteni, ezért azt javaslom, hogy „napoljuk el”, bízzuk ezt a későbbi alkotmányozásra és adjunk elegendő időt a felvetés alapos, körültekintő megfontolására. Ez már csak azért is indokolt lenne, mert, ha nem tévedek, a választójog korlátozása – a miniszterelnöki megbízatási időtartam korlátozásával szemben – nem szerepelt a Tisza Párt választási ígéretei között, ezért a választási eredmény ezen változtatás tekintetében nem tekinthető politikai felhatalmazásnak” – zárta bejegyzését.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.
A filmrendezőt februárban a rendőrség is körözte, most ezzel kapcsolatban mesélt egy érdekes sztorit egy interjúban.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban. Kacsoh Dániel írása.
A dokumentum külön kitér arra, hogy az iskolákban zajló tanórákon, a pedagógusok és a diákok közötti hivatalos kommunikációban, illetve az intézmények által szervezett különböző programokon az ukrán nyelvet kell használni.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
Hadházy Ákosnál alkalmasabb elnöke nem lehet a Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak.
A rapper is megszólalt az ügyben, mint jelezte: elfogadja a büntetést, nem fog fellebbezni ellene.
