Lázár: A Jobbik által keltett erőszak ugyanolyan, mint a kommunistáké

2013. június 25. 08:32

Az Orbán-kormány teljesítményét abban látom erősnek, hogy 2010-ben volt ereje ahhoz, hogy szembenézzen a valósággal és ne kössön kompromisszumokat – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn Lakiteleken.

2013. június 25. 08:32

A kormánynak megvolt a bátorsága és a cselekvőképessége ahhoz, hogy változtasson – fogalmazott Lázár János a Lakiteleki Népfőiskola és a Nemzeti Fórum szervezésében megkezdődött Kárpát-medencei Szabadegyetem plenáris ülésén. Ezért akkora az indulat a mai kormányzattal szemben – hangsúlyozta előadásában, hozzátéve, hogy akik a politikai ellenzékhez tartoznak ma a bal- és a jobboldalon, „azok a politikai pocsolyához tartoznak”. Az előző szocialista kormányok „nem megváltoztatták, hanem csődbe vitték az országot” – monda az államtitkár, emlékeztetve arra, hogy 2010-re a pénzügyi csőd szélére sodorták az országot nyolc év kormányzás után.

A radikális Jobbikot „totális káosznak” nevezte, mert az általuk keltett, „félelmet jelentő erőszak” ugyanolyan „mint a kommunistáké”. Véleménye szerint a baloldalnak azon kívül, hogy „a Fidesz és Orbán Viktor gyűlöletére” épít, nincs elképzelése sem az ország jelenéről, sem a jövőjéről. Szavai szerint a jelenlegi kormányzatnak azonban van elképzelése arról, hogy 2014-ig és még azután is hova szeretné eljuttatni az országot. A kormány a közteherviselés alapján bevezette a bankadót, a rezsiárakat csökkentette – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormánynak nem volt lehetősége arra, hogy ezeket megtegye.

Véleménye szerint 2010-ig a „demokratikus rendszerváltozás zsákutcába vezetett bennünket”, és 2002-ben „egy maroknyi politikai-gazdasági terrorista csoport túszul ejtette az országot és csődbe vitte a rendszerváltást”. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez a kormány az „Európai Unió néhány politikusának véleményével szemben” jogállami keretek között működik, nem szól bele a bíróságok munkájába.

Én úgy gondolom, hogy jó néhány ítélet kapcsán fel lehet tenni azt a kérdést, hogy jogszolgáltatás vagy igazságszolgáltatás van-e” – mondta. Reményét fejezte ki, hogy az újságírók megkeresik azokat a bírákat, akik „felmentő ítéleteket hoznak” a politikusok gazdasági visszaélései miatt és választ kérnek tőlük. A földtörvényt az Európai Unió
legszigorúbb” törvényének nevezte. Hangsúlyozta: azt kéri az európai demokratáktól, hogy fogadják el és tartsák tiszteletben a magyar emberek 2010-ben hozott döntését.

Álláspontja szerint Ángyán Józsefnek vissza kell adnia egyéni mandátumát. Ha ezt megteszi, becsületes marad, még akkor is, ha nem értünk egyet – fogalmazott, mert határozott álláspontja: ha egy ember kilép egy politikai mozgalomból, adja vissza az attól kapott mandátumát. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke „Kertmagyarország, Harmadik út” – a Szárszói Találkozó 70. évfordulója előtt címmel tartott előadást. Véleménye szerint a „Kertmagyarország” gondolata nem történelmi ábránd. Somodi Imre 1942-ben megjelent Kertmagyarország felé című művében megvalósítható gondolatokról írt – tette hozzá.

Szavai szerint a Harmadik út kifejezés nem különlegesség, hiszen van német út és más nemzetek is a maguk útját járják. A Lakiteleki Népfőiskola és a Nemzeti Fórum szervezésében hétfőn kezdődött meg a Kárpát-medencei Szabadegyetem. A vasárnapig tartó rendezvényen a Ravasz László-Ordas Lajos Közéleti Kollégium, a Varga Domokos Nagycsaládos Kollégium, a Wesselényi Miklós Népfőiskolai Kollégium hallgatói vesznek részt.

Összesen 92 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
hümmögő
2013. június 25. 15:38
Honnan tudja Lázár, hogy milyen volt a komcsi erőszak? Kérdezte a minisztereit, vagy a család adott valami institúciót? Jani! A komcsikat nálatok keressed, mert már a szociknál is kihalóban vannak! Hm!
incze
2013. június 25. 15:07
A jobbik erőszakossága nem olyan, mint a kommunistáké. A jobbik egy rendes fasiszta párt, a fasiszta pedig ugyebár antikommunista.
trabantkombi
2013. június 25. 13:15
lézer jani=mocskos aljas tolvaj hazaáruló féreg geci
perszekutor
2013. június 25. 11:46
Tisztelt Honpolgár! Aki a közszolgálatinak nevezett médiából vagy a kormány-közeli sajtóból szeretne tájékozódni, az biztosan elveszíti a fonalat – a kormányzati kommunikáció ugyanis meglehetősen eltávolodott a valóságtól. Nem véletlenül: a folyamatokat a háttérből kezükben tartó gazdasági érdekeltségek, akikről a kormánytagok elismerően mint valamiféle nemzeti nagyságokról szoktak beszélni, nem érdekeltek abban, hogy a magyar vidéken bármiféle változás következzen be. A mi álláspontunk azonban első látásra alig érthető, mivel a híradások úgy tüntetik fel a nemrégiben elfogadott földtörvényt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne – el is hangzott, az Orbán-kormány a régi kisgazda programot hajtja végre. Mivel sokakhoz nem jutott el az üzenetünk, illetve a jogszabályok értelmezése valóban átlagon felüli felkészültséget kíván meg egy állampolgártól, ezért úgy döntöttünk, érveinket összegezve egy rövidebb tényfeltáró írásban leplezzük le a kormány összes olyan állítását, amely a földtörvény védelmére szól. Az alapprobléma ismert: a föld nem a helyi közösségekhez, családokhoz kerülhet, hanem külföldi és belföldi tőkeérdekeltségekhez, agrárvállalkozókhoz és spekulánsokhoz. Elégségesek-e a földtörvény „biztosítékai”? 1. Külföldiek nem vehetnek földet? Igaz lenne, ha a kormány nem vezetné félre a közvéleményt azzal, hogy sajátosan más értelmet ad a magyar szavaknak. A földtörvény szerint külföldi az, aki nem az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség állampolgára. Ez összesen 512 millió ember – nem igaz tehát, hogy a földtörvény tiltja a külföldiek földszerzését. 2. Sikerült megvédeni a magyar földet? Az Európai Unióval való tárgyalás és egyeztetés nélkül ez aligha lenne lehetséges. Szeretjük magunkat francia, osztrák, holland gazdákhoz hasonlítani, ám a mi helyzetünk mérhetetlenül különbözik az övékétől. Miközben Ausztriában erős a paraszti társadalmi réteg és a földek valóban a helyi közösségek kezében vannak, addig Magyarországon nagybirtokrendszer van, a magyar nép „birtokon kívül van”, a falusi lakosság nem jut földekhez – és valljuk be, az agrikultúrát is alaposan kiütötték már belőlünk. Nyugaton nincs is földpiac, hiszen akinek földje van, megtartja – Magyarországon ellenben nagyon nyomottak a földárak. A két ország között több tízszeres jövedelem- és földár-különbségek is vannak – nem kérdéses, hogy óriási versenyhátrányba kerül a magyar a saját hazájában. A külföldiek tömeges földszerzése megfosztaná az országot legértékesebb természeti kincsétől, jövedelemforrásától, élelmiszerbiztonságától és szuverenitásától. 3. Csak földműves vásárolhat földet? Igaz lenne, ám a földtörvény szerint épp csak az nem számít földművesnek, aki nem akar az lenni. A földműves szót a jogszabály hasonlóképpen értelmét megmásítva határozza meg, akárcsak a külföldit. Földműves az, aki a földdel foglalkozik, az előírások alól pedig felmentést kap, aki egy legalább 25%-ban a tulajdonában álló gazdasági társaság részvényese. 4. Csökken a nagybirtok szerepe? Ez egyszerűen nem igaz, hiszen a földtörvény a hatálybalépése előtti viszonyokra nem tartalmaz előírásokat, így a már létező nagybirtokok megmaradnak. Ráadásul a törvény számos kiskapuja teszi lehetővé azt, hogy a nagytőkések tovább folytathassák földrabló tevékenységüket – vannak olyanok is, akikre pedig az egész földtörvény nem fog vonatkozni. Ők lesznek az integrátorok, akik – Orbán Viktor által megerősített értesülések szerint – az egész mezőgazdasági termelés regionális összefogására és irányítására kapnak megbízatást és ehhez még állami földeket is. Mivel a jelenlegi földhasználóknak és a nagy állattartó telepek üzemeltetőinek a törvény elővásárlási jogot biztosít, ezért esély sincsen a birtokszerkezet érdemi megváltozására. A kényszerhasznosítás intézménye biztosítja, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával növelhessék birtokaikat a politikai kedvezményezettek. 5. Helyben lakás szükséges? Igaz, de könnyedén kijátszható. Emlékezzünk csak: Ioav Blum is helyben lakó volt Sukorón… A külföldi és hazai tőkeérdekeltségeknek ez nem jelenthet akadályt, ezt a rendelkezést a mai állapotok mellett könnyedén ki lehet játszani. (Így nyerhetett földet Fejér megyében egy salgótarjáni alagútépítő cég is az állami földhaszonbérleti pályázatokon.) 6. A tulajdoni korlát tényleg 300 hektár? Igen, a magánszemélyek esetében, de nincs összeszámítás a családtagok esetében! A cégeknél 1200 hektár a birtokhatár, az állattartók és vetőmagtermesztők esetén (vigyázat! ezek mind nagytőkések!) 1800 hektár. Egyesekre – az integrátorokra, bankokra és egyházakra – még ez sem fog vonatkozni. Nagy probléma, hogy a földtörvény lehetővé teszi a földek „szétírását”, hiszen a családtagok, részvényesek földjei nem adódnak össze. Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit, mivel a földtörvény a már létrejött viszonyokra nem vonatkozik. (Csak összehasonlításképpen: a monarchia nagybirtokrendszere idején 1000 hold volt a nagybirtok határa, ami kb. 580 hektárnak felel meg!) 7. A helyi földbizottság a helyiekből fog állni? Nem igaz, hiszen mindenki benne lesz, akinek az adott településen földje van – így a Csányik, Leisztingerek, Nyerges uraságok és a külföldi földbirtokosok is részt vehetnek majd a „helyi” földbizottság munkájában. Képzeljük csak el, talán még (vissza)élhetnek erőfölényükkel. Nevezhetjük-e egyáltalán helyinek azt a földbizottságot, amelyikben a nem helyi illetőségű földbitorlók is döntési joggal részt vehetnek? Vagy netán tőlük várjuk a magyar föld megvédését? 8. A helyi földbizottság dönti el, ki gazdálkodhat és ki nem? Ez sem igaz. Mindössze az adásvételekre kell rábólintania, a földbérletek ügyében nem dönthet. Márpedig a birtokszerkezetet nem csak a tulajdonszerkezet határozza meg – különösen Magyarországon, ahol a legtöbb spekuláns bérelt földön „gazdálkodik”. 9. A magyar gazdatársadalom támogatja a földtörvényt? Hazugság: a civilek, a gazdák és a városlakók együtt tüntetnek és tiltakoznak a földtörvény ellen. A zárószavazás napján például ötven helyszínen tartottak gazdák traktorokkal félpályás útlezárást. Több mint 200 szervezet lépett fel a tervezet ellen – köztük neves, jobboldalhoz köthető közösségek is (pl. Professzorok Batthyány Köre). Természetesen a gazdák hangja nem hallatszik túl messzire, mivel eleve kevesen maradtak, a kormánypárti média az elhallgatásukra törekszik, miközben erős érdekérvényesítő szervezeteik nincsenek… Ne feledjük, hogy ezt a törvényt a kormányon és szűk körein kívül senki sem támogatja! 10. Tényleg 1100 éves probléma oldódik meg? A probléma nem 1100 éves, hanem „csak” kb. 5-600 éves. Ekkor kezdték a nagybirtokosok kiszorítani a helyi közösségeket a földekből és a közös erőforrásokból, ami az ország pusztulását hozta magával. Ma már tudjuk, hogy a török háborúknál is nagyobb mértékű népességcsökkenést okozott a korabeli nagybirtokrendszer. Mária Terézia idején a helyi közösségek helyzete tovább romlott. A Horthy-rendszer nagybirtokosai minden tiszteletre méltó kezdeményezésnek (népi írók, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó) ellenálltak. A probléma most sem oldódik meg: a földtörvény nem vonatkozik a jelenlegi viszonyokra, így egész egyszerűen bebetonozza a rablóprivatizáció során kialakult torz birtokszerkezetet, ami az egyik oka az ország siralmas szegénységének. A vidék teljesen elnéptelenedhet, falvaink el fognak fogyni… 11. A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte? Nézőpont kérdése. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy ezek szerint a kormány miellenünk harcolt: a tőkeérdekeltségek javaslatai ugyanis 70-80%-ban teljesültek, míg a mi elképzeléseinknek csak apró töredéke került be a tervezetbe. A csatát lehet, hogy elveszítettük, de a háborút nem. 12. A kormány több száz civil szervezettel egyeztetett? Olyannyira, hogy semennyire. A civil szervezetekkel érdemben egyszer sem tárgyalt a szaktárca, sőt minden egyeztetésről kizárták a nyilvánosságot. A Váralja Szövetség javaslati csomagját még válaszra sem méltatta Fazekas Sándor miniszter. Ezzel szemben mi 18 lakossági fórumot tartottunk meg, a gazdákkal folyamatosan egyeztettünk, továbbá folyamatosan kerestük a kapcsolatot a kormánnyal annak érdekében, hogy a földtörvényen fordítani tudjunk. Nem sikerült… Összegzés A földtörvénnyel természetesen sok más probléma is van – például a bankok korlátlanul szerezhetnek földeket, kimaradt belőle a demográfiai földprogram, bekerült a „kényszerhasznosítás”, a „bio” üzemanyag gyártás pedig elismert melléktevékenységnek számít. Ezekről nyilván kevesebbet hallunk, hiszen nincs az a kommunikációs szakember, aki ezeket a vitathatatlan és visszataszító tényeket fogyaszthatóvá tehetné a szavazóbázis számára. A fent kifejtett indoklások egytől egyig súlyos érvek, amelyekkel szemben a miniszter által állandóan ismételgetett tartalmatlan, de hangzatos kommunikációs panelek állnak. Egy honpolgárnak nem lehet arról beszélni, hogy a földtörvény „atombiztos védelmet nyújt”, továbbá „egy kávéskanálnyi földet sem vehetnek külföldiek”, mivel ezek üres frázisok. Nagy érdekek mozdultak meg a földért. A magyar társadalmat pedig mesterségesen altatják most, a legnagyobb veszély idején. Nézzük csak meg, milyen alávaló, irányított kérdéseket tesz fel a kormányszolgálati média Fazekas Sándor miniszternek: „Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein.” (MTI, 2013. június 21.) Mintha nem egy dologról beszélnénk… Aki továbbra is támogatja a földtörvényt és a kormány törekvését, azt csupán arra kérjük, hogy gondolkodjon el: vajon kinek a megbízásából tevékenykedik az a kormány, amelyik az állampolgárai elől minden eszközzel (magyar szavak jelentésének megváltoztatása, áttekinthetetlen jogi szabályozás, félrevezető kommunikációs panelek ismételgetése) elfedi a valóságot? A kormány nem erre kapott felhatalmazást. A föld védelme nemzeti sorskérdésünk, ezért mi sem lehet természetesebb annál, minthogy a kormányt társadalmi nyomásgyakorlással rákényszerítsük arra, hogy ne a tőkeérdekeltségeknek ministráljon, hanem az ország érdekeit szolgálja! Együtt mi, felelős magyar állampolgárok elérhetjük, hogy magyar érdekeket szolgáló földtörvény szülessen! Ezért kell megbuktatnunk a jelenlegi földtörvényt! 2013. június 23. Váralja Szövetség
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!