A KIM megalapozatlannak tartja az alapjogi biztos Alkotmánybírósághoz írt beadványát, amelyben Szabó Máté az új Ptk. „aggályos fogalommeghatározásának” felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte.
A tárca az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében felidézte: Szabó Máté korábban azt közölte, hogy álláspontja szerint a „közeli hozzátartozó” meghatározásáról szóló bekezdés egyik pontja ellentétes az alaptörvényben foglaltakkal. Emellett a beadványában kifogásolta, hogy a bejegyzett élettársakra utalás kimaradt a „közeli hozzátartozó” fogalmából.
A KIM szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatról nem az új Ptk., hanem külön törvény, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezik. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatra általában a házasságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, és csak a házasságtól eltérő jogkövetkezményeket állapítja meg a külön törvény. Vagyis a bejegyzett élettársak jogai és kötelezettségei – a külön törvényben meghatározott kivételekkel – a házastársak jogaival és kötelezettségeivel azonosak – fejtették ki.
A két törvény rendelkezéseinek együttes értelmezéséből az következik, hogy a bejegyzett élettárs az új Ptk. hatálybalépése után is közeli hozzátartozónak minősül – hangsúlyozta közleményében a KIM. A jövő év március 15-től hatályos új Ptk.-t az Országgyűlés az idén, tavaszi ülésszakának első napján, február 11-én fogadta el, majd február 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben Áder János köztársasági elnök aláírásával. Schiffer András (LMP) független országgyűlési képviselő március 14-én fordult Szabó Mátéhoz, hogy kezdeményezze az új Ptk. alkotmányossági felülvizsgálatát.
Kőrös András kúriai bíró június 13-án egy szakmai fórumon azt mondta: az élettársi kapcsolat védelme gyengült, a házastársi vagyonjog szabályai gazdagodtak a hatályos rendelkezésekhez képest az új polgári törvénykönyvben. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtöki közleményében azt írta: több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek is beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, hogy az új polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseivel kapcsolatban kezdeményezze az Ab eljárását.
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
Sérelmezik: diszkriminatív a házelnök teremfoglalási gyakorlata.
A félelem oka ebben az esetben a hatalom elvesztésének esélye, az észlelt fenyegetést pedig Magyar Péter testesíti meg. És a veszély – Menczer Tamás után szabadon – nem kicsi.
„Ott téved, hogy vele – és egykori harcostársaival – ellentétben én egyáltalán nem járok az ATV-be” – írta az ügyvéd.
Az LMP egykori vezetője Rónai Egonnak arra a kérdésére is válaszolt, hogy tervez-e visszatérni a politikába.
Párizsból ismerték el a Miskolci Nemzeti Színházat.
Robert Fico is hasonló megoldást javasolt.
Több kontinensen és szektorban is lavinát indíthat el a döntés.
