A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti, és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az Innotrends Hungary 2003 nevű nemzetközi konferencián arról beszélt, hogy már épül a magyar innovációs ökoszisztéma, de egyes elemek még hiányoznak.
A kockázati tőkeprogram már működik, a technológiai inkubátorprogram mától él, viszont hiányzik az egyetemi körből kikerülő vállalkozások rendszere, valamint az ipari alkalmazott kutatás – így vázolta a magyar innovációs ökoszisztémát Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti, és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az Innotrends Hungary 2003 nevű nemzetközi konferencián és szakkiállításon tartott előadásában kedden Budapesten. Az alkalmazott kutatások visszafogottsága jellemzi az uniót is, ezért a 2020-ig tartó következő költségvetési ciklusban 72 milliárd euró támogatás jut erre – mondta Diego Canga Fano, az Európai Bizottság iparral és vállalkozással foglalkozó alelnökének kabinetfőnöke.
A kockázati tőke és az inkubátor bevezetése az innovációba izraeli ötlet, miután ott jól működött, Magyarország a sorban a negyedik ország, amely átvette azt - mondta Cséfalvay Zoltán. Az államtitkár kifejtette, hogy az állam feladata az alapkutatás, majd az innovációs folyamat minél inkább közelít a termék felé, annál inkább vállaljon szerepet abból a magántőke. Az adatokat ismertetve az államtitkár megemlítette, hogy az egyetemek és nagyvállalatok versenyképességi együttműködésére, 3 évre 22 milliárd forint állami támogatás jutott. A kockázati tőke – Jeremie – program első két részére 63 milliárd forint jut, ebből 17 milliárd már az induló vállalkozásoknál van. A harmadik fázis végén a támogatás túl lesz a 72 milliárd forinton.
A konferenciát és szakkiállítást rendező Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke, Korányi László az induló, innovatív vállalatok fontosságát amerikai példával illusztrálta. Ott évi 3 millió munkahelyet hoznak létre ezek a társaságok, miközben a hagyományos vállalatok inkább leépítenek. Tavaly az USA-ban 500 ezer applikációfejlesztő működött a nagyvállalatok környezetében, holott pár éve, még nem is létezett az ilyen tevékenység. A Microsoft ingyen ad szoftvereket induló vállalkozásoknak, illetve a világ több országában működtetnek inkubátor programot –erről Elisa Sass, régiós startup menedzser beszélt a konferencián.
Jeff Bezos négy év után visszatér a cégvezetésbe, de ezúttal nem az e-kereskedelmet, hanem a mesterséges intelligencia jövőjét akarja átírni: társalapítója és társ-CEO-ja lett a titokzatos Project Prometheusnak, amely már induláskor átszámítva 2060 milliárd forintnyi befektetést vonzott be. A részletek egyelőre homályban maradtak, de az biztos, hogy Bezos ezzel egyből az egyik legjobban finanszírozott MI-startup élére állt.
Óriásit lépett előre hazánk az Orbán-Trump találkozó után.
Trumpnak a nyugat-európai országokkal van problémája, amelyek továbbra is orosz energiát vásárolnak, noha szankciókat vezettek be.
Az integráció legsikeresebb időszakai éppen azok voltak, amikor a tagállamok vitathatatlan szuverenitással az egységes piac elmélyítésére koncentráltak, nem pedig ideológiai elvárások kikényszerítésére.
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
Görögországban már egyértelműen a magyar kormány példáját követik.
Magyarország miniszterelnöke az energiaellátásról és az ukrajnai konfliktus rendezéséről fog tárgyalni Putyinnal.
