Segíteni kell a romákat, ennek a sérülékeny csoportnak a támogatása emberi jogi és gazdasági szempontból is fontos feladat – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető az európai uniós polgárságról a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián kiemelte: Magyarországon az oktatásban és a foglalkoztatáspolitikában is van válasz a romákat érő diszkriminációra. Ha Nyugat-Európában beszél a magyarországi romák helyzetéről, gyakran felteszi a kérdést, hogy miért tartanak igényt a magyar orvosok munkájára Nyugaton, míg a romákat nem látják szívesen. Ők is uniós polgárok, és nemcsak a kelet-közép-európai társadalom részei, hanem az unióé is – mutatott rá. Hozzátette: a romákat Magyarország jövőjének biztosítása miatt is támogatni kell.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra: ha a romák foglalkoztatottsági szintje elérné az átlagot, az jelentősen növelné a GDP-t. Emlékeztetett, hogy a romakérdés a 2011-es magyar EU-elnökség programjának is fontos része volt, a magyar kormányzat megfelelő stratégia kidolgozását sürgette, és a tagállamok közül Magyarország elsőként nyújtotta be a dokumentumot. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: a magyar EU-elnökség fontos szerepet játszott abban, hogy a tagállamok kidolgozzák romastratégiájukat, ez az eredmény azonban nem kapta meg a megérdemelt figyelmet. A bizottság azt szorgalmazza, hogy a tagállamok romastratégiában tett ígéreteit konkrét lépések kövessék – közölte.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett éves jelentésében közölte: a tagállamok túl keveset tettek a romák integrációjáért, többségük nem biztosított elég forrást ahhoz, hogy javítsa a romák képzését, egészségügyi ellátását, munkahelyhez jutását és lakhatását. Ezzel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdai közleményében kiemelte: a bizottság kimondottan pozitívan értékeli a felzárkózási stratégia megvalósulását, és javasolja, hogy az uniós források felhasználásánál Magyarország is fontos feladatként kezelje a romák felzárkózásának támogatását a 2014-2020 közötti időszakban.
Az uniós polgárságról szólva Szűcs Tamás kiemelte: 2013-at az EU a polgárok évévé nyilvánította. Az unió demokratikus legitimációjának kérdésében figyelembe kell venni, mit tett az EU az emberekért, milyen előnyöket jelent az uniós polgárság, milyen jogokat biztosít az uniós polgároknak – mondta. Dora Kostakopoulou, a Warwicki Egyetem jogászprofesszora előadásában kifejtette: az uniós polgárság célja, hogy javítsanak a tagállamok állampolgárainak életkörülményein. Ehhez az első lépést a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása jelentette, mivel azt jelezte, hogy egy tagállam minden állampolgára egyenlő más tagállamok állampolgáraival – magyarázta.
Felidézte: az 1990-es évek elején merült fel, hogy létre kellene hozni az uniós polgárság intézményét, és így kifejezni: a tagállamok polgárainak különleges jogai és kötelezettségei vannak. Ezzel egyúttal megszüntették a hátrányait annak, ha egy polgár egy másik tagállamban tartózkodik – közölte. A szakértő arról is beszámolt, hogy a bizottság több kutatási projektet indított a polgársággal és az identitással kapcsolatban. Ezek eredményeként megállapítható, hogy az embereknek az integrációról alkotott véleménye egyértelműen összekapcsolódik azzal, ahogyan saját országuk belpolitikájáról gondolkodnak. Így az európai parlamenti választások eredményét is mindig befolyásolja a belpolitika.
Jean Monnet francia diplomatát, az EU egyik alapító atyját idézve elmondta: az unióban nem államok koalícióját építik, hanem egyesítik az embereket. Ezért olyan polgárságra van szükség, amely megfelel az emberek igényeinek – vélekedett Dora Kostakopoulou. A nemzetközi konferencia pénteken Kőszegen folytatódik. Az uniós tagállamok minden állampolgára egyúttal az Európai Unió polgára is. Az állampolgári jogok mellett az uniós polgárok további jogokkal rendelkeznek, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája és uniós szerződések garantálnak. Az uniós polgárság jogot ad a polgároknak arra, hogy közösség bármely tagállamában úgy élhessenek, dolgozhassanak és vásárolhassanak, vegyenek igénybe egészségügyi ellátást, mintha az állampolgárságuk szerinti országban lennének.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Sokaknak még 100 napnak sem kellett eltelnie ahhoz, hogy kimondják: nem erre szavaztunk április 12-én.
A siíta vallás követői a kánikula ellenére felvonultak egy tizennégy évszázaddal ezelőtti csata emlékére.
