Módosítaná a kormány a büntető törvénykönyvet, hogy súlyosabban lehessen büntetni a családon belül erőszakot elkövetőket. Az új tényállás a volt házastársra, volt élettársra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is vonatkozhat majd.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken terjesztette a parlament elé az új büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló javaslatát, így a július 1-jével hatályba lépő törvénykönyvben már külön tényállást kaphat a hozzátartozó bántalmazása. Az előterjesztés indoklása szerint mivel a javaslat szándéka az elkövető elrettentése, a családon belüli erőszak körébe vonható bűncselekményeket, így a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést, a jövőben súlyosabban bünteti majd a Btk.
A könnyű testi sértésnél és a becsületsértésnél három évig terjedhetne a szabadságvesztés. Súlyos testi sértésnél, továbbá az aljas indokból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogyatékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél, valamint személyi szabadság megsértése vagy kényszerítés miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az elkövető.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy a családon belüli erőszak alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe tartozó cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen akár az emberölés bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési körbe teljes mértékben illeszkedik – írták.
Az új tényállás nemcsak az új Btk.-ban meghatározott hozzátartozóra, hanem a volt házastársra, volt élettársra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is vonatkozhat majd.
Emellett a javaslat a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést, a büntethetőség pedig kiterjed arra az esetre is, ha a sértett nem az elkövetéskor, hanem korábban élt egy háztartásban vagy egy lakásban az elkövetővel. A javaslat lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az elkövetőt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól.
A KIM kommünikéjében kijelentette: a kormány nem tolerálja a rendezett családi viszonyokat támadó és aláásó cselekményeket, és tudatosítani akarja a sértettekben, hogy merjenek lépni és feljelentést tenni, mert anélkül nem tud segítséget nyújtani az állam. Az államnak védelmet kell nyújtania azon polgárainak, akik éppen otthonukban szenvednek el erőszakot olyan valakitől – például férjüktől, feleségüktől vagy szüleiktől –, akitől szeretetet és tiszteletet várnának – emelte ki a minisztérium.
Felidézték: az Országgyűlés tavaly tűzte napirendjére és fejezte ki egyetértését azzal az országos népi kezdeményezéssel kapcsolatban, amely azt indítványozta, hogy önálló büntetőjogi törvényi tényállása legyen a családon belüli erőszaknak. A népi kezdeményezés hatására a kormány a hozzátartozók elleni erőszakkal foglalkozó munkacsoport keretében a büntetőeljárásban eljáró hatóságokkal, az alapvető jogok biztosával és civil szervezetekkel konzultálva dolgozta ki a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő törvényjavaslat szövegét.
A KIM közleményében ugyanakkor azt is megjegyezi, hogy a büntetőjognak csupán mint végső eszköznek szabad a hozzátartozók közötti erőszak leküzdésében szerepet kapnia. „A probléma gyökere a büntetőjogi tényállás megalkotásával nem szűnik meg, annak kezelése összetett; társadalmi, tudományos, szakmai és politikai összefogást igényel” – hangsúlyozták.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Van tartalék a közösségben, de még nem dőlt el, hogy az új hangok és vélemények tudnak-e érvényesülni – véli a volt miniszter. Maradhat-e Orbán Viktor hosszú távon a Fidesz elnöke? Mi lesz a migrációs paktummal és Sulyok Tamással? Lesznek-e előrehozott önkormányzati választások? Ezekről is kérdezte Kacsoh Dániel a politikust.
A volt miniszter szerint hiteles szereplőkre, valamint hiteles kommunikációra van szükség.
A forradalmi – mai nevén „rendszerváltó” – elitnek is színre lépnek a Robespierre-jei, Saint-Just-jei, Marat-i, Dantonjai. Más néven: Leninjei, Sztálinjai, Trockijai, Buharinjai.
A politikus szerint a volt miniszterelnök a későbbiek során újra népszerűvé válhat.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei május 28-án.
A leköszönő miniszter szerint noha anyagi értelemben sokat tettek a középosztály felemelkedéséért, az értékekről elfeledkeztek, ez bosszulta meg magát a választáson. Interjúnk.
Azoknak ajánlják, akik fontosnak tartják mindazt, ami „Magyarországot a nagyok közé emelte”.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
