A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint átmeneti az államadósság növekedése, és annak alakulásáról csak hosszabb távon és csak GDP arányosan vizsgálva lehet objektív képet kapni – közölte a tárca a Magyar Nemzeti Banknak az államadósság első negyedévi alakulásáról szóló pénteki kimutatásához kapcsolódóan.
Az NGM közleménye szerint az adósságállományt a magas forint állampapír-kibocsátások növelték, mivel az év első hónapjaiban az időarányos tervet meghaladó bruttó forintkibocsátások valósultak meg, ezáltal stabilabbá válik az adósság finanszírozása az év hátralévő részében. A nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása esetén is meg tud felelni az ország a hátralévő törlesztési kötelezettségeinek, ha az év elején egyfajta „puffert”, tartalékot képez az Államadósság Kezelő Központ. Ennek tükrében az átmeneti állománynövekedés kedvező helyzetként és az adósságkezelő előrelátásaként értékelhető.
A NGM szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adósság hullámzik, így nem érdemes a havi adatokat nézni, mert azok félrevezetőek lehetnek. A közleményben leszögezik, hogy a jelenlegi kormány hivatalba lépése óta elkötelezett az államadósság tartós csökkentése mellett, és olyan gazdaságpolitikát folytat, ami ezt lehetővé is teszi. A kormány a továbbiakban is ragaszkodik ahhoz, amit az alaptörvényben is rögzített, hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
Az MNB adatai szerint az államháztartás bruttó, maastrichti adóssága a GDP 82,2 százalékán állt, 23 340 milliárd forintot tett ki 2013 első negyedévének végén. Az államháztartás nettó tartozása 17 339 milliárd forint volt, a GDP 61,1 százalékát tette ki. Az MNB közleménye szerint az adósságot 2013 első negyedévében a nettó hitelfelvétel 491 milliárd forinttal, a forint gyengülése 468 milliárd forinttal növelte.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
A pozíciót vélhetően Banai Péter Benő korábbi államháztartásért felelős államtitkár veszi át.
Ha létrejön a megállapodás, izgalmas időszak következhet a cívisvárosban.
A program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
