A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) arra kéri a kormányt, hogy a napokban bejelentett költségvetési zárolás semmilyen mértékben ne érintse a felsőoktatási intézményeket.
Nagy Dávid, a szervezet elnöke az MTI-hez pénteken eljuttatott állásfoglalásában kiemelte: a teljes felsőoktatási szektor állami támogatása jelentősen szűkült az elmúlt években. Hozzátette, hogy az elvonások, csökkentések változatos formában valósultak meg: míg egy részük már az aktuális költségvetési törvényből látható volt, más részük – zárolások formájában – a már elfogadott intézményi költségvetések végrehajtása közben váratlanul érkezett.
Utalt arra is, hogy a legutóbbi, 2012 őszén végrehajtott összes, országos zárolás 15 százaléka a felsőoktatást érintette. A HÖOK elnöke úgy látja, hogy a tendencia egyértelmű: a fokozatosan gyorsuló ütemű támogatáscsökkentések következtében ebben az évben reálértéken már a 2008-as összegnek kevesebb mint a felét szánja Magyarország a felsőoktatásra.
„A nemzeti felsőoktatási rendszer működőképessége határához érkezett, bármilyen további elvonás az alapfeladatok, az oktatási, kutatási tevékenység ellátását, valamint a bérek és ösztöndíjak kifizetését veszélyeztetné, esetleg egyenesen ellehetetlenítené” – olvasható a közleményben.
A HÖOK már korábban is, több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a megszorítások minőségi kritériumoktól mentes, differenciálatlan végrehajtása nyomán csaknem lehetetlenné válhat a nemzet értelmiségi utánpótlásának biztosítása.
A kormány a kormány.hu internetes portálon május 10-én tette közzé, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében hozott egyenlegjavító intézkedéseknek tételesen mekkora hatásuk lesz 2013-2014-ben a költségvetés egyes elemeinél.
Az egyenlegjavító pénzügyi intézkedések összhatása 2013-ban 92,9 milliárd forintot, 2014-ben 172,9 milliárd forintot tesz ki. Ebből a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok zárolása mindkét évben 68,9-68,9 milliárd forintot, az állami vagyonnal kapcsolatos tételek zárolása évente 3 milliárd forintot jelent majd.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Strukturális törés rázza meg Stuttgartot, ahol az iparűzési adóbevételek csökkenése és a szociális kiadások növekedése egyszerre feszíti a költségvetést.
Szentkirályi Alexandra kemény állításokat tesz: szerinte Budapest pénzügyeit csak „a főpolgármester és egy-két ember” ismeri, miközben a kormány „segítő kezet nyújt”, Karácsony pedig inkább „kiabál és mutogat”.
A főispán szerint hiányzik a költségvetés közgazdasági megalapozottsága.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A Fővárosi Közgyűlésben éles politikai vita kísérte a költségvetés tárgyalását.
A költségvetési számokkal történő utólagos „okoskodás” válaszokat kíván a Fővárosi Közgyűlésen.
Köze van a háztartási munkához.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
