A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) arra kéri a kormányt, hogy a napokban bejelentett költségvetési zárolás semmilyen mértékben ne érintse a felsőoktatási intézményeket.
Nagy Dávid, a szervezet elnöke az MTI-hez pénteken eljuttatott állásfoglalásában kiemelte: a teljes felsőoktatási szektor állami támogatása jelentősen szűkült az elmúlt években. Hozzátette, hogy az elvonások, csökkentések változatos formában valósultak meg: míg egy részük már az aktuális költségvetési törvényből látható volt, más részük – zárolások formájában – a már elfogadott intézményi költségvetések végrehajtása közben váratlanul érkezett.
Utalt arra is, hogy a legutóbbi, 2012 őszén végrehajtott összes, országos zárolás 15 százaléka a felsőoktatást érintette. A HÖOK elnöke úgy látja, hogy a tendencia egyértelmű: a fokozatosan gyorsuló ütemű támogatáscsökkentések következtében ebben az évben reálértéken már a 2008-as összegnek kevesebb mint a felét szánja Magyarország a felsőoktatásra.
„A nemzeti felsőoktatási rendszer működőképessége határához érkezett, bármilyen további elvonás az alapfeladatok, az oktatási, kutatási tevékenység ellátását, valamint a bérek és ösztöndíjak kifizetését veszélyeztetné, esetleg egyenesen ellehetetlenítené” – olvasható a közleményben.
A HÖOK már korábban is, több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a megszorítások minőségi kritériumoktól mentes, differenciálatlan végrehajtása nyomán csaknem lehetetlenné válhat a nemzet értelmiségi utánpótlásának biztosítása.
A kormány a kormány.hu internetes portálon május 10-én tette közzé, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében hozott egyenlegjavító intézkedéseknek tételesen mekkora hatásuk lesz 2013-2014-ben a költségvetés egyes elemeinél.
Az egyenlegjavító pénzügyi intézkedések összhatása 2013-ban 92,9 milliárd forintot, 2014-ben 172,9 milliárd forintot tesz ki. Ebből a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok zárolása mindkét évben 68,9-68,9 milliárd forintot, az állami vagyonnal kapcsolatos tételek zárolása évente 3 milliárd forintot jelent majd.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
Továbbra is zár alatt tartja az EU-s pénzt.
A hároméves költségvetési terv 2026-ra és 2027-re enyhe csökkentést irányoz elő a katonai kiadásokban.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Nem várt pálfordulást hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A miniszterelnök politikai igazgatója JD Vance-szel telefonált.
