Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke jó elképzelésnek tartja a jegybankelnök által csütörtökön bejelentett növekedési hitelprogramot, de fontosnak tartja, hogy eljusson a mikrovállalkozásokhoz is.
A szervezet elnöke csütörtökön az MTI-nek elmondta: különösen kedvezőnek tartja a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak biztosítandó 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet, illetve azt, hogy a kereskedelmi bankok a forrásra maximum 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, ezt esetleg egy 0,5 százalékos garancia-díj növelheti. Szintén fontos lépésnek ítéli a további 250 milliárdos keretet, amelyből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak.
Várják a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok közötti egyeztetés kimenetelét, és bíznak benne, hogy a jegybank végigviszi elképzeléseit – közölte Németh László.
Az IPOSZ elnöke kitért arra is: az új forrás a gazdaságot akkor élénkítené igazán, ha valóban hozzájuthatnak a hazai tulajdonú cégek, főként a kisebbek. A növekedési hitelprogram akkor éri el a célját, ha ehhez olyan kormányprogram is társul, ami megmozgatja a kis- és mikrovállalkozásokat, mert az ott termelődő pénz visszakerül a hazai gazdaság vérkeringésébe, illetve a belső fogyasztói piacra – fejtette ki.
Németh László példaként kiemelte az építőipart, amely az élénküléssel jelentős számú mikro- és kisvállalkozásnak tudna munkát adni.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A brit lap szerint Oroszország megfélemlítési taktikát alkalmazhatott Belgium ellen annak érdekében, hogy a belgák blokkolják az Ukrajnának nyújtandó helyreállítási hitelt.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
A paksi bővítés lehet az apropó.
