A hallgatói szerződésről vitázott a parlament

Az MSZP az egészségügy átalakítását bírálta

Tukacs István (MSZP) az egészségügyi átalakításokról szólva bírálta, hogy mintegy 300 milliárd forintos forráskivonást szenvedett el az ágazat három év alatt, az államosítás pedig szerinte nem hozta meg a várt eredményt. A legszembetűnőbb problémának a szakemberek elvándorlását nevezte. Nem lehet eleget hangsúlyozni, mennyit árt az egészségügynek a kötelező nyugdíjazás – mondta. Hozzátette: a várólisták óriásira nyúltak, és több tízezer embert érintenek. Meg kell kötni azt a szakmai és politikai konszenzust, amely közös vélemények alapján alakítja az ágazatot! – sürgette. Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára következetes válságkezelést, célirányos erőfeszítéseket ígért. A forráskivonásról szólva közölte: a megelőző kormány is csökkentette a finanszírozás mértékét, ennek káros hatásait pedig a jelenlegi kabinetnek kellett kezelnie. Szerinte a központi számlavezetés adja meg a kórházak ellenőrzésének lehetőségét, a várólistáknak pedig van kezelési programja, le fogják dolgozni. Hozzátette: több helyen előjegyzés van, nem várólista.

A KDNP a keresztényüldözéssel szemben emelt szót

Gaal Gergely (KDNP) a diktatúrák sajátságának nevezte, hogy ártatlan emberek életét veszik el, vagy teszik tönkre. Mint mondta, a totális diktatúrák közös vonása az istentagadás, a keresztények üldözése. Hosszan sorolta azokat, akik példát mutattak a nehéz időkben a keresztények számára. Fontosnak nevezte az ilyen korszakokat megidéző megmozdulások határozott elutasítását. Ezért kell szót emelni a jelenleg is a világban tapasztalt vallásüldözéssel szemben is - közölte. Szerinte a baloldal részéről még mindig tapasztalhatók reflexszerű keresztényellenes megnyilvánulások. Időben fel kell hívni a világ figyelmét a bal- és jobboldali szélsőségek megmozdulására – fűzte hozzá. Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára példákat hozott a kereszténység életéből arra, hogyan lehet ellenállni az ilyen megnyilvánulásoknak. Többek között Apor Vilmos vagy Salkaházi Sára példáját idézte fel. Felfoghatatlannak nevezte, hogy aki demokratának vallja magát, miként képes másokat a hitük miatt támadni. Bírálta az egyiptomi, szíriai keresztényüldözést. Fontosnak nevezte az új alaptörvény azon rendelkezését, amely bár szétválasztja az államot és az egyházat, együttműködésükre is utal.
   
Jobbik: az ipart, a mezőgazdaságot és a turizmust kell adókedvezménnyel támogatni

Volner János jobbikos képviselő a munkahelyvédelmi támogatásokkal kapcsolatban közölte: a legkisebb vállalkozásoknál hároméves mélyponton van a foglalkoztatás a reálgazdaság gyengélkedése miatt. Bírálta, hogy gyakran offshore cégekhez vagy külföldi nagyvállalatokhoz jutnak a fejlesztési támogatások. Szerinte a termelő szektor leépülése, az ipari kapacitás elvesztése csak mélyíti a válságot. Megoldásnak egy olyan adórendszert javasolt, amely az iparba, a mezőgazdaságba és a turizmusba összpontosítaná a kedvezményeket. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közlése szerint éppen a versenyszférában növekszik a foglalkoztatás, miközben a közszférában csökken. A termelő szektor eredményeiről szólva utalt arra, hogy az agrárszektor visszaesése időjárási okokkal magyarázható. Az ipari termelés 16 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termék értékéhez – mondta, hozzáfűzve: a kormány is fontosnak tartja az iparosítást. Hozzátette: a 100 millió forint feletti támogatás azért került jórészt nemzetközi cégekhez, mert azok voltak képesek a támogatásnak megfelelő nagyberuházásra.

A felsőoktatási refomról is vitáztak

Klinghammer: a társadalom és a fiatalok érdeke is érvényesül a felsőoktatási törvény módosítása során

Az állami ösztöndíj átdolgozásának célja, hogy olyan feltételek jöjjenek létre a felsőoktatás finanszírozásában, amelyek a hallgatók és a társadalom számára is elfogadhatóak, nem jelentenek gátat a mobilitásnak és az uniós előírásokkal is összhangban állnak – mondta a felsőoktatási államtitkár keddi, parlamenti expozéjában.

Fidesz: a társadalom érdeke feltételhez kötni az ösztöndíjas képzést

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a társadalom érdekét szolgálja, hogy feltételhez kötik az állami ösztöndíjas képzésben való részvételt. Hozzátette, az állam korábban is szabott feltételeket az ingyenességért cserébe, meghatározták például a lehetséges képzési idő maximumát. A kormánypárti politikus közölte: elvárható, hogy az állam támogatásával tanuló diákok itthon kamatoztassák tudásukat. Magyarország számára luxus, hogy nála gazdagabb külföldi országoknak képezzen szakembereket közpénzből - hangsúlyozta. Helyeselte ugyanakkor, hogy a hallgatóknak a diplomázásukat követő húsz évben a tanulmányi idejüket kell Magyarországon ledolgozniuk, nem annak a kétszeresét, mint a kormány korábban tervezte. Jó döntésnek tartotta azt is, hogy az e feltételt nem teljesítő diákoknak a képzési költség inflációval növelt összegét kell visszafizetniük (a korábbi kormánytervek szerint a jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal kellett volna törleszteni). Kiemelte, hogy annak, aki három gyermeket szül, vagy önhibáján kívül – például betegség miatt – nem tudja teljesíteni, mentesül az említett feltétel alól. Nem kell fizetniük azoknak sem, akik egy, illetve két félév után abbahagyják állami finanszírozású tanulmányaikat. Fontosnak tartotta, hogy a módosításokat a Felsőoktatási Kerekasztal egyhangúlag támogatta.

Az MSZP megszüntetné a röghöz kötést

Hiller István, az MSZP vezérszónoka ezzel szemben azt mondta: a hallgatói szerződésekről nincs szakmai konszenzus, csak azután született róla megállapodás a felsőoktatás szereplőivel, hogy a kormánytöbbség az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződések lehetőségét. Szerinte így a mostani törvénymódosítás is egy politikai akarat és nem egy szakmai döntés végrehajtása. Megerősítette, a szocialisták nem értenek egyet vele, és ha kormányra jutnak, megszüntetik a felsőoktatási hallgatók röghöz kötését. A volt oktatási miniszter szerint az Orbán-kormány 2010 óta bármilyen stratégia nélkül hatvanmilliárd forintot vont ki az ágazatból, és egy átgondolatlan felsőoktatási törvénnyel szabályozta újra azt. Példaként hozta, hogy a kormány előbb megszüntette, majd két év elteltével újraaalakította a Felsőoktatási Kerekasztalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy két év alatt 141 ezerről 95 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Szerinte ez nem magyarázható demográfiai okokkal, abban pedig minden pártnak egyet kellene értenie, hogy jó, ha minél többen szereznek diplomát, ez ugyanis javítja az elhelyezkedési esélyeket. Hangsúlyozta, a jelentkezők számának csökkenése is a fiatalok elvándorlását bizonyítja, ennek megállítására pedig a hallgatói szerződések alkalmatlanok.

KDNP: egy jó megoldást egy másik jó megoldás vált fel

Michl József (KDNP) arról beszélt: a kormányzat korábban is megfelelő javaslatot tett a hallgatói szerződések bevezetésére, majd – az egyeztetések eredményeként – az egyik jó megoldást egy másikra cserélte. A javaslat céljának azt nevezte, hogy megvalósuljon a közös teherviselés, és ez a jó minőségű felsőoktatás kialakítását segítse. Hozzátette: örül, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája végül elfogadta a kormány javaslatát a hallgatói szerződésekről. Szerinte az új szabályozásnak köszönhetően mindenki bekerülhet állami támogatású képzésre, aki középiskolai évei alatt tanult, felkészült. Azzal kapcsolatban, hogy Hiller István a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus csökkenéséről beszélt, a kereszténydemokrata képviselő azt mondta: nem a jelentkezők érdemes összehasonlítani, hanem azt, hogy hányan nyertek felvételt. Mint mondta, az idei adatokra már csak néhány hetet kell várni.

Jobbik: nem röghöz kötés az, ami az előterjesztésben szerepel

A jobbikos Dúró Dóra szerint az uniós csatlakozásunk után az ország kifosztása, szellemi kiszivattyúzása kezdődött, amit az országnak kezelni kell. Kiemelte a HÖOK szerepét a Felsőoktatási Kerekasztalon belül, mivel csoportjukat érinti leginkább a változtatás. Fontos eredménynek tekintette, hogy a szervezet is elfogadja a változtatásokat. A felsőoktatás állami finanszírozását a jól teljesítő hallgatók jogos elvárásnak tartotta, ugyanakkor nem tartotta elfogadhatónak, hogy az itt megszerzett tudást a fiatalok máshol kamatoztatják, nyugat-európai országok pedig arra rendezkednek be, hogy például orvosaikat más országok pénzén képezik. Azt mondta, nem tekinthetők röghöz kötésnek az előterjesztésben foglaltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a javaslat választ kíván adni a kivándorlás problémájára, azt mégsem feltétlenül orvosolja. Kiemelten szólt arról is, hogy a visszafizetett pénz a felsőoktatást gazdagítja a jövőben. Szerinte minden törvényünket meg kellene vizsgálni demográfiai szempontból, vagyis olyan változtatásokat kellene tenni, amely gyermekvállalásra ösztönzi a fiatalokat.
   
A vitát elnapolták.