Taroltak a magyar egyetemek a neves nemzetközi ranglistán, és ez nem véletlen
A pár éve bekövetkezett versenyképességi fordulatról kérdeztük a felsőoktatásért is felelős szakállamtitkárt.
A Magyar Tavasz Mozgalom szerint a hallgatói szerződés csupán gumicsont, mellyel a Hallgatói Hálózat rohangált országszerte; a HaHa képviselője viszont úgy látja, a tüneti kezelés helyett inkább a kiváltó okkal kellene foglalkozni. Vitaest a felsőoktatás helyzetéről.
A felsőoktatás helyzetéről tartott csütörtökön vitaestet a Magyarországi Egyetemisták Reform Társasága (MERT), melyre saját képviselőjükön kívül meghívták a Hallgatói Hálózat és a Magyar Tavasz mozgalom egy-egy tagját is: így két jobboldalhoz köthető szervezet vitázott az inkább baloldali-liberális kötődésű HaHá-val, amely csoportot ezúttal Tóth Fruzsina Márta képviselte. A MTM nevében elnökük, Stummer János beszélt, míg a MERT-et Bodrogi Richárd képviselte. Az eseményen a HaHa más képviselői is feltűntek: ott volt a Blaha Lujza téri helyszínen Füzessi Károly is, de a Jobbik-közeli Magyar Tavasz Mozgalom szimpatizánsi köre is jelen volt – feltűnt például Szávay István a közönség soraiban, aki később hozzá is szólt a beszélgetéshez.
A vita három fő téma köré összpontosult: a hallgatói szerződések kérdése, az egyetemi autonómia mibenléte, illetve a hallgatói önkormányzatok szerepe is terítékre került a nagyjából két és fél órás vitaest alatt. Bár az alapfelállás a már említett politikai síkon is értelmezhető volt, a személyes érintettség is meghatározta az egyes témákhoz való viszonyulást: míg Stummer és Bodrogi is maga mögött tudhat néhány évnyi HÖK-ös aktivitást, addig Tóth Fruzsina Márta a hallgatói szerződésben érintett – elsőéves hallgatóként neki is alá kellett írnia év elején a nyilatkozatot.
Már rögtön az elején, a hallgatói önkormányzatokról való megnyilvánulásokban érezni is lehetett, mennyire másként viszonyulnak a HÖK-ökhöz a korábban ott dolgozók, illetve az azok munkáját kívülről figyelő hallgató. Stummer szerencsére nem is próbálta tagadni, hogy elfogult a témában: mint mondta, „nehéz úgy a HÖK-ről beszélni, hogy az ember öt évet dolgozott ott”. Az egykor az ELTE BTK HÖK alelnökeként dolgozó Stummer hozzátette: szerinte a hallgatói önkormányzatok témáját a szexhez lehet hasonlítani, mivel „újra és újra elő kell venni a dolgot és beszélni kell róla”. A Magyar Tavasz Mozgalom elnöke ezután a HÖK-ök fontossága mellett érvelt: úgy látta, a szervezet megkerülhetetlenné vált az egyetemek irányításában. A hallgatói önkormányzatiság megújítása ellen nem szólalt fel, inkább a HÖK-ök meglétét védte, illetve (párt)politikai elfogulatlanságukról beszélt. Stummer szerint kijelenthető, hogy a HÖOK az elmúlt években valódi érdekképviseleti tevékenységet folytatott. A HÖOK esetleges megalkuvásának felmerülésekor pedig hozzátette: ez nem elsősorban a diákvezéreken múlott, „van itt egy komoly kétharmados lobbi”, amelynek képviselői sokszor nem tárgyaltak és nem is egyeztettek.
Tóth Fruzsina Márta elmondta: a Hallgatói Hálózat nem kérdőjelezte meg a HÖK-ök fontosságát, úgy látja ugyanakkor, hogy a működéssel és a szervezeti struktúrával jelentős bajok vannak. Tóth szerint több olyan feladat is a hatáskörükbe tartozik jelenleg, mely nem része a szorosan vett érdekképviseletnek: ráadásul a HaHa képviselője szerint a demokratikus felhatalmazás is megkérdőjelezhető, ugyanis a hallgatók csak kari, illetve szakos szinten szavazhatnak. Ennél feljebb már a küldöttgyűlés dönt a tagokról, így a HÖK elnökéről is – szavazással. „Több párbeszéd kell a HÖK-ösök és a hallgatók között” – vélekedett Tóth, aki szerint az önkormányzatok átláthatósága sem megfelelő, transzparensebb működésre lenne szükség. A HaHa képviselője szerint meg kell reformálni a hallgatói önkormányzatokat – ezen folyamat mentén pedig fontosnak tartotta, hogy létrejött a Felsőoktatási Egyeztetési Fórum.
Bodrogi azon elképzelésének adott hangot, hogy a HÖOK inkább szakszervezetnek tekinthető, és mint ilyen, a működését átláthatóbbá lehet tenni. A MERT képviselője szerint „a hallgatók véleményének becsatornázása tényleg nem működik jól”, ezen szerinte lehetne változtatni. A reformok terén azonban óvatosabb volt: mint mondta, amikor ő HÖK-ös volt, akkor az érdekképviseletet teljes mértékben ellátták. Mint volt HÖK-ös, Stummer és Bodrogi is inkább a fontolva haladás mellett volt tehát, a hallgatói önkormányzatok működését kívülről figyelő Tóth Fruzsina pedig inkább a látványosabb változás mellett szállt síkra.
A hallgatói szerződések terén viszont már a HaHa képviselője volt ellene a változásnak: mint mondja, ő kontraproduktívnak tartja a dolgot, és az szerinte nem is fog eredményre vezetni. Hozzátette: a Hallgatói Hálózat egyetért a céllal, hogy kevesebben hagyják el hazánkat, ugyanakkor a módszert nem tartják célravezetőnek. Tóth Fruzsina úgy gondolja: nem a tünetet kellene kezelni, hanem a kiváltó okot: a közalkalmazottaknak több fizetést kellene adni, a fiatalkorúaknak, pályakezdőknek pedig a nagyobb arányú foglalkoztatására lenne szükség. Szerinte a hallgatói szerződéssel a kormány csupán bizalmatlanságát fejezi ki a hallgatók irányába, a változtatás pedig inkább kényszer és nem ösztönzés – a migráció problémáját pedig nem megoldja, hanem előrébb hozza 18 éves korra. Tóth Fruzsina szerint viszont aki már érettségi után külföldre megy tanulni, az nagyobb eséllyel nem fog visszatérni, hiszen élete első fontos élményeit nem idehaza szerzi meg.
A MERT képviselője viszont úgy vélte, szükséges felelősséget vállalni a közösség irányába, mely a képzés költségeit fizette. Viszont Bodrogi úgy látja, lehet ezen a téren is engedményeket tenni: mint mondta, a ledolgozott munkaidőbe bele kellene számítson, ha valaki a képzésével egy időben munkába áll. A jobboldali kötődésű MERT képviselője egyben felelősségre is vonta Tóth Fruzsinát: Bodrogi szerint a Hallgatói Hálózat is felelős azért, hogy kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, hiszen „negatív kampányt folytattak” a hallgatói szerződés ellen, így ők is elbizonytalanították az idén érettségizőket.
Stummer is a HaHa felelősségét firtatta: mint mondta, a hallgatói szerződések ügye „gumicsont lett”, amit bedobtak a budapesti Deák Ferenc térre, a Hallgatói Hálózat pedig „farkcsóválgatások közepette elkezdett azzal rohangálni országszerte”. Stummer is úgy vélte, hogy a feszültségkeltés a HaHa hibája is, és megjegyezte: úgy tűnik, a HaHa „két hónap egyetemfoglalás után csak oda jutott, hogy több pénzre van szükség”. A Jobbik erzsébetvárosi képviseletében is dolgozó Stummer elmondta: „a fiatal diplomások migrációs hajlama hatalmas méreteket öltött”, ez pedig szerinte az egyik legnagyobb probléma jelenleg. Pokol Bélát idézve a Magyar Tavasz Mozgalom elnöke megemlítette: akik az utóbbi évtizedben csatlakoztak az EU-hoz, nem voltak felkészülve az efféle következményekre. Stummer szerint a hallgatói szerződések ügye elvi politikai kérdésként vetődik fel és akként is kellene kezelnie a dolgot mindenkinek.
Az egyetemi autonómia kapcsán Tóth Fruzsina elmondta: szerinte a kutatási önállóság is veszélybe kerül a gazdasági autonómia szűkebb keretek közé vételével. A HaHa képviselője a forráskivonásban látta a problémát: kijelentette, hogy a felsőoktatásra csak a GDP négy ezrelékét költjük, míg az irányelv szerint egy százalékot kellene, amit Magyarország vállalt is az EU2020 program keretében. A Hallgatói Hálózat tagja szerint a kancellár-rendszer bevezetésével az egyetemi autonómia csökkenne, és központilag nem lehet megmagyarázni, miként kellene működnie a felsőoktatásnak. Fruzsina szerint ugyanakkor tényleg fontos, hogy az egyetem működése is transzparensebb legyen, de ehhez nincs szükség kormányzatilag kinevezett emberre, elég lenne egy független testület is.
Bodrogi Richárd szerint sem szerencsés, hogy kevesebbet költünk a felsőoktatásra – ugyanakkor a MERT képviselője szerint a kancellárok elvileg a költségvetést fogják felügyelni, és mint olyanok, szakmai munkát fognak végezni. Szerinte a kancellár az egyetem hatékonyabb működésében lesz érdekelt, gazdasági szakemberként kell működni, és érdemes nekik e tekintetben előzetesen megadni a bizalmat.
A MTM képviselője is védelmébe vette a kancellárokat: mint mondta, előre sajnálja őket a nagy közfigyelem miatt, amely majd munkájukat kísérni fogja. Stummer szerint a felsőoktatás finanszírozása „tele van pántlikázott pénzekkel”: adnak bizonyos pénzeket az egyetemeknek, és azokat meghatározott dolgokra kell elkölteniük. Stummer szerint erre jó példa az ELTE BTK A épülete is, amit nemrég felújítottak, most viszont ugyanúgy néz ki az épület, mint előtte. A Magyar Tavasz Mozgalom elnöke szerint csak azért újították fel az épületet, mert bizonyos pénzeket arra el kellett költeni.
A hallgatóság soraiban ülő Szávay István viszont nem védte annyira a leendő kancellárokat: mint felszólalásában a jobbikos politikus jelezte, szerinte a kancellárok majd a mostani parlamenti ciklus után kieső fideszes politikusok lesznek, „akik a kormány akaratát fogják végrehajtani”. Szávay szerint az egyetemek irányításával is probléma van: mint mondta, nyugaton olyanok vezetik az intézményeket, akik értenek hozzá, nálunk pedig „minimum akadémikusoknak kell lenniük” az intézményirányítóknak, nem pedig olyanoknak, akik a vezetéshez ténylegesen értenek is.
A Mandiner feltette Stummer Jánosnak a kérdést, hogy a Magyar Tavasz Mozgalom miként látja a migráció kérdését megoldhatónak – hiszen a hallgatói szerződést ő is gumicsontnak nevezte korábban, a HaHa felvetéseit pedig csak akként jellemezte, hogy „arra jutottak két hónap egyetemfoglalás után, hogy több pénzre van szükség”. Stummer elmondta, hogy „minden igényt kielégítő megoldást” ők sem tudnak, csupán részmegoldásaik lennének. Mint mondta, a MTM a napokban tervez elindítani egy kampányt is, melyben a fiatal, diplomával rendelkező anyák helyzetét segítenék – „olyan segítséget akarunk nyújtani, hogy ha nem találnak munkát rögtön, akkor menjenek el rögtön szülni, járuljanak hozzá a demográfiai kilábaláshoz”. Stummer hozzátette: így is hozzá lehetne járulni ahhoz, hogy a leendő anya-apa itthon maradjon.
*
Cikkünk megjelenése után a Hallgatói Hálózat részéről Tóth Fruzsina Márta kifogásolta, hogy a HaHát „inkább baloldali-liberális kötődésűnek” nevezte tudósítónk; és azt közölte lapunkkal: „a Hallgatói Hálózat pártfüggetlen és egyik politikai oldalhoz sem köthető. A hálózat tagjainak világnézete jelentősen eltér, ezért maga a mozgalom nem sorolható be egy-egy politikai oldal vagy ideológia mögé”. Mivel a Mandiner hisz a vélemények sokszínűségében, ezért szívesen helyt adtunk a HaHa-aktivista saját önmeghatározásának. Azt a kérését viszont, hogy a tudósításban használt jelzőket cseréljük le „pártfüggetlenre”, nem áll módunkban teljesíteni. A „inkább baloldali-liberális kötődésűnek” kitétel ugyanis a tudósítónak a HaHa világnézetéről alkotott véleményét tükrözi. Szerkesztőnk szerint egyébként a „szélsőbaloldali-radikális liberális” jelző is illene a HaHára. Továbbra is fenntartjuk a jogot, hogy politikai szereplőkről saját véleményt alkossunk. Mandiner szerk.