Még miniszterként úgy változtatta meg a jogszabályokat Matolcsy György, hogy a jegybankelnök kezébe helyezett minden személyi döntést – írja az Origo. A központosítás jegyében mindenkitől megvonnák az aláírási jogot is.
Az Origo értesülései szerint nem sokkal MNB-elnökké jelölése előtt, még miniszterként úgy írta át a jegybank működési rendjét meghatározó jogszabályt Matolcsy György, hogy minden fontos munkáltatói jogkört egy személyben a jegybankelnök kezében öszpontosított. Eddig az alelnökök és az igazgatók gyakorolták az alájuk tartozó szervezeti egységek vezetői felett a munkáltatói jogokat, a szervezeti egységek vezetői pedig a beosztottaik felett. Mostantól viszont az MNB-elnök egyedül dönthet majd bárki sorsáról: arról, hogy kit vesznek fel, vagy távolítanak el, de még a fizetésekről, juttatásokról is.
A leendő jegybankelnök létrehozná a főigazgatói posztot is, akit az MNB-elnök megbízhatna azzal, hogy személyi kérdésekben helyette döntsön. Az Origo úgy tudja, hogy Wiedermann Helga, a Nemzetgazdasági Minisztérium kabinetfőnöke kerülhet a posztra, amit a minisztérium cáfolt, ugyanakkor a portál szerint Wiedermann felkerült a jegybank levelezőlistájára.
Az Origo arról is ír, hogy várhatóak elbocsátások a Magyar Nemzeti Banknál. A portál korábban már beszámolt arról, hogy Rogán Antalt megbízták, térképezze fel a jegybanki dolgozókat. Ennek alapján igyekeztek besorolni az illetőket, hogy Simorral, vagy inkább a jobboldallal szimpatizálnak, vagy pedig semlegesek és csak a szakmai meggyőződés vezérli őket. Az Origo szerint vannak, akik már felmondtak, és olyan is, akiknek megüzenték, hogy keressenek új állást, mert a jegybanknál nem maradhatnak.
A központosítás azonban a személyi kérdéseken túl is folytatódik: az Origo szerint ugyanis mindenkitől megvonnák az aláírási jogot, még egy számlát sem írhatna alá senki. Szintén akadályoznák üzemszerű működést például a devizatartalék-kezelés terén is. De megkötnék a két régi alelnök kezét is azzal, hogy a jövőben sem Karvalits Ferenc, sem Király Júlia nem képviselheti az Magyar Nemzeti Bankot, csak a főigazgatóval közösen gyakorolhatnák a jogot.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Jelentősen csökkent az MNB inflációs előrejelzése.
A Varga Mihály vezette testület lejjebb vitte a kamat mértékét.
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve az olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, de ezt csak napokkal később tette meg.
Az előrejelzések szerint a Magyar Nemzeti Bank kedden akár 25 bázisponttal is csökkentheti az alapkamatot, bár az iráni konfliktus újabb fordulata még közbeszólhat.
Most minden azon múlik, mennyire lesz tartós az iráni-amerikai megállapodás. Ha tényleg vége a háborúnak, az a magyar gazdaságra, így a forintra nézve is nagyon jó hatással lehet, de más területeken is megérezhetjük a döntés következményeit, így például az üzemanyagáraknál.
Megnyílt a tér az újabb kamatcsökkentésre, legalábbis így látják az MBH Bank Elemzési Centrumának szakértői. Az erős forint és a vártnál jobb inflációs adat is arra enged következtetni, hogy a jegybank nem vár tovább és hozzányúl az alapkamathoz.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
A déli-balatoni vonalon egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre.
