„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
A szélsőjobb Magyarországon úgy gondolta, a futballpálya egy olyan hely, ahol nyugodtan lehet garázdálkodni rendőri beavatkozás nélkül. Interjú.
„Tehát miért nem tipikus az önök hozzáállása az NB1-ben?
Én azt gondolom, a klubok egy részénél nem gondolják ezt komoly problémának, másoknál pedig azt gondolják, szurkolókat riasztanak el, ha keményebben fellépnek a szélsőségesek ellen, ha feltárják a problémát. Nyilvánvaló, hogy én ezekkel nem értek egyet. Szerintem Magyarországon az MLSZ is már keményen fellép ezek ellen. Nem hiszem, hogy ezek politikai megnyilvánulások, hogy ez politikai véleménynyilvánítás. Újnyilasnak lenni nem politika. Ezt már láttuk egyszer Magyarországon – és a következményeit is.
Miért nem lehet közösen fellépni, minden klubtól ugyanazt a hozzáállást elvárni? Ha a klubok attól félnek, szurkolókat veszítenek csak azért, mert nem tűrik az ilyen jelenségeket, nem válnak egyben a szélsőséges csoportok túszaivá is bizonyos szempontból?
Szerintem a klubokon belül konszenzus van abban, hogy nem engedhetjük meg, hogy rasszista, antiszemita huhogók irányítsanak bármiben is. Azt látni kell, azért vagyunk egy kicsit előrébb, mert mi 2007-ben kezdtük a tudatos fellépést a szélsőséges jelenségekkel szemben. Én már akkor úgy láttam, hogy ez egy komoly probléma, mások még nem. Szerintem mára mindenki felismerte, hogy ez tényleg komoly probléma, így komolyabbak a reakciók is a klubok részéről.
Mennyire ismerik a klubok ezeket a szélsőséges csoportokat? Tudnák azonosítani őket, ha akarnák?
A vezetőség, a biztonsági szolgálat minden klubban jól ismeri őket, és ki is tudják szűrni ezeket az embereket, ha akarják. Azt is tudják, miért épültek be a szurkolótáborokba, és hogyan kell megszabadulni tőlük. Csak akarat kérdése, hogy ez megtörténjen.”