Név szerinti egyhangú szavazással erősítette meg hétfőn az Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusa az egyetem vezetésének korábbi állásfoglalását az intézmény morális elvárásairól. A következő ülésen a tervek szerint etikai kódexet is elfogadnak.
Az egyetem hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a Mezey Barna rektor előterjesztésére elfogadott szövegben az olvasható, hogy az ELTE elvárja valamennyi egyetemi polgárától, hogy minden oktatási, kutatási, kulturális és közéleti tevékenysége során tartsa kötelezőnek a másik ember tiszteletének elvét és az alapvető emberi értékek védelmét. A közleményben idézett dokumentum szerint az ELTE polgáraiként a leghatározottabban visszautasítják azokat a provokációkat, amelyek megsértették kollégáik, hallgatóik személyiségét. Az egyetem vezetésének korábban kiadott nyilatkozatát támogatva fejezik ki az ELTE morális közösségének alapelvét, amelynek érvényesülése érdekében mindannyian cselekedni vagyunk kötelesek – írták.
Akik az egyetemen tanulnak, oktatnak, kutatnak, nem csupán a legmagasabb színvonalú szakmai munka követelményének kell eleget tenniük, hanem az ország meghatározó szellemi műhelyének, normaadó közösségének is a tagjai. Ezért velük szemben morális elvárásokat is támasztanak, amelyek az alapvető emberi értékek védelmén és tiszteletén alapulnak – rögzítették. Kitértek arra is: különösen nagy oktatóik felelőssége, a fiatal nemzedékek legkiválóbb képviselői tisztelik meg évről évre bizalmukkal az egyetemet. „Kötelességünk olyan értékek közvetítésével is hozzájárulni szellemi fejlődésükhöz, amelyek az emberi méltóság és a szabadságjogok megsértésének, a kirekesztésnek, a gyűlöletkeltésnek, az embertelenségnek a feltétlen elutasítását elemi normává érlelik bennük” – olvasható az állásfoglalásban.
A szenátus követező ülésen a tervek szerint etikai kódexet fogadnak el, amely minden ELTE-s oktatóra, dolgozóra és hallgatóra vonatkozik majd. Dezső Tamás dékán az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében tudatta: etikai nyilatkozatot készít az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, amivel azt akarják egyértelműsíteni, hogy az egyetemen semmiféle kirekesztésnek nincs helye. Az eset előzményeit felidézve közölte: március 14-én ismeretlenek kisebbség elleni izgatásra alkalmas uszító, „zsidózó” matricákat ragasztottak ki néhány oktató névtáblájára, illetve az A épület egyik termének néhány padjára. A dékán hozzátette: bejelentését követően a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai még aznap megkezdték a bizonyítékok begyűjtését, illetve a tanúk meghallgatását. Dezső Tamás hangsúlyozta, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán minden, az emberi lét bármely aspektusát érintő, arra utaló vagy a mentén megosztó, uszító diszkriminatív jelenséget üldözni fog, és az eddigiekhez hasonlóan minden rendelkezésére álló eszközzel küzdeni fog ellenük.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Több millió forintnyi közpénzből kutatta ki a Fidesz, illetve Magyar Péterék állítólagos támogatottságát a Závecz-cel az ELTE egyik szociológia intézete – tudta meg a Mandiner.
A miniszter szerint „a brüsszelitáknak messze elgurult a gyógyszere".
A Gömböc „atyjával”, Domokos Gábor professzorral beszélgettünk. Interjúnk.
„Magyarország nem csupán szövetségese, hanem barátja is Izraelnek” – jelentette ki Hankó Balázs Yoav Kisch izraeli oktatási miniszterrel folytatott találkozóján.
Az izraeli történész első kurzusát a résztvevők egy része bekiabálásokkal megzavarta, ezért az előadást fel kellett függeszteni.
Az egyetemnek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, és segítenie kell az előadóknak, hogy ne az erőszak, hanem a tudományos szabadság győzzön.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
