Az Ab jogköreiért aggódik a német külügy

A Magyarországnak jogállamnak kell maradnia című írásában Michael Link három pontban sorolta fel, hogy az alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban mit tart kívánatosnak.

Először is, Magyarországnak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztására épülő hatékony ellenőrző mechanizmusokkal – írta. Másodszor, kívánatos, hogy a kormány „mértékkel” éljen kétharmados parlamenti többségével – fejtette ki a keresztény uniópártokkal (CDU/CSU) közösen kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.

Ezzel összefüggésben egyebek között megjegyezte, hogy a kormánynak a demokratikus erőkre kell támaszkodnia a Jobbik „antiszemitáival szemben”. Harmadik elemként, úgy vélte, kívánatos lenne, ha a kormány megfogadná az Európai Bizottság és az Európa Tanács javaslatait.

Michael Link kifejtette: Németországot és Magyarországot „egészen különleges” kapcsolatok fűzik össze, éppen ezért „nem hagy minket hidegen, hogy a magyar kormányt bírálják a jogállamiságról és a politikai kultúráról alkotott felfogása miatt”.

Az új alkotmány kidolgozásának módjával és sebességével, valamint a sajtószabadságra, az adatvédelemre és az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabály-kezdeményezésekkel kapcsolatban Magyarország vállalta a párbeszédet az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel. Az érintett törvényeket „fontos pontokban indokoltan” módosították – írta a német külügyminisztérium államminisztere.

Mindehhez jöttek még a nemzetközi hitelezőkkel kialakult „feszültségek”, valamint a külföldi vállalkozásokat sújtó „kétes” adók. Ezek ugyan rövid távon a költségvetési konszolidációt szolgálhatják, de „a külföldi vállalkozások diszkriminációja bumerángnak bizonyul majd” – írta Michael Link.

Kifejtette: ugyancsak „aggasztóak” az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatok. Az Alkotmánybíróságnak a hatalmi ágak szétválasztása elve alapján függetlennek kell lennie, és a bírák be is bizonyították függetlenségüket, amikor a vitatott médiatörvény egyes részeit megsemmisítették. „Annál is inkább meglepő” a jelenlegi újabb kezdeményezés, amely a nemzeti méltóság sérelme esetére irányozza elő a véleményszabadság korlátozását – emelte ki a külügyminisztériumi államminiszter, hozzátéve, hogy a tervezett törvénymódosítások során „még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy megkérdőjeleződik a hatalmi ágak szétválasztása”.