Péterfalvi szerint a HÖK listája több ponton is jogsértő

Közölték: a hatóság állampolgári bejelentések alapján, valamint a sajtóból értesült arról, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat, világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján adatbázisba rendezve jellemezték őket. Erre utalva arra hívták fel a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény értelmében a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, illetve az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül. A különleges adatok a törvény értelmében fokozottan védett személyes adatok, amelyek kezeléséhez törvényi felhatalmazás hiányában az érintettek írásbeli hozzájárulása szükséges – fűzték hozzá.

Jelezték azt is, hogy a sajtóhírek szerint az ELTE BTK HÖK adatbázisához 150-200 hallgató fért hozzá, és bárki beleírhatott, aki bejárt a HÖK irodáiba. Az ilyen listák harmadik személyek számára történő megismerhetővé tétele jogalap nélküli nyilvánosságra hozatalnak minősül, és súlyosan sérti a tisztességes és a célhoz kötött adatkezelés elvét, valamint a törvényben meghatározott adatbiztonsági követelményeket is. Mint írták, ez a tevékenység továbbá sérti az emberi méltóságot, az érintettek jó hírnevét, becsületét; a becsmérlő, szélsőséges véleményformálással, illetve valótlan tények állítása kapcsán leginkább az érintett jó hírneve csorbul. Kitértek arra is, hogy a polgári törvénykönyv alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is, így az érintett az említett törvényben meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja a lista készítőivel szemben.

Közölték, a hatóság álláspontja szerint a kifogásolt jogsértés, súlyára tekintettel a büntető törvénykönyvbe ütköző, visszaélés személyes adattal vétsége törvényi tényállását is kimerítheti. A különleges személyes adatokkal való visszaélés ezen bűncselekmény minősített esete – írták. A NAIH szerint felmerülhet továbbá a büntető törvénykönyvben meghatározott rágalmazás vétségének, illetve a becsületsértés vétségének gyanúja is. Azt, hogy a fenti bűncselekmények valamelyike megvalósult-e, büntetőeljárás keretében a bíróság tisztázhatja, ha az érintett feljelentést tesz – írták. A hatóság emlékeztetett arra, hogy hasonló esetek előfordultak már az adatvédelmi biztosi gyakorlatban, továbbá a hatósághoz is érkeztek bejelentések azzal kapcsolatban, hogy különböző honlapokon a szerkesztők különleges adatokat – vélt származásra, szexuális életre vonatkozó adatokat – tettek közzé.