Pálinkás: Nem alakítható át fél év alatt az egyetemi kultúra

 

Pálinkás József szerint az évről évre közzétett egyetemi rangsorok nem másról, mint egy sajátos globális, regionális, nemzeti versenyről szólnak, amire inkább a médiának, kevésbé az egyetemeknek van szüksége. Arra a kérdésre, hogy reálisak, relevánsak-e ezek a rangsorok, Pálinkás József két választ adott: nem, de sok mindent elmondanak, illetve igen, de leegyszerűsítenek, és veszélyesek is lehetnek. Az akadémia elnöke az egyetemi rangsorok legnagyobb hibájának azt tartja, hogy „különböző szempontokat egy aggregált adattal hoznak össze”, majd ebből alakítanak ki egy számot. Ugyanakkor a mutatók súlyozásával játszadozva tetszőleges sorrend felállítható. Mint mondta, csak a több szempontú, reális (mérhető vagy jól becsülhető) és az összehasonlítható értékelés lehet hasznos mind a felsőoktatás szereplőinek, mind a finanszírozóknak, mind a belépni szándékozó diákoknak és szüleiknek.

 

„Munkára, türelemre, következetességre és stabilitásra van szükség” – mutatott rá Pálinkás József, megjegyezve, hogy a tudományos kiválóság és az oktatási eredményesség az a két szempont, amelynek érvényesülnie kell a felsőoktatásban. Fábián István, a Debreceni Egyetem (DE) rektora emlékeztetett arra, hogy az egységes egyetem 2000-ben történt létrejötte óta minden február első szombatja az egyetem napja Debrecenben. Az idén elsősorban a minőség és a nemzetköziség a téma. Utóbbi jegyében külön szekcióban foglalkoznak a nemzeti és a nemzetközi rangsorokkal, illetve a Kárpát-medencében folyó egyetemes doktorképzéssel. A nyitó plenáris ülésen Pálinkás József mellett Balázs Ervin, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke a minőségi felsőoktatás kérdéseiről, Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke „A doktori képzés helyzete a bolognai rendszerben” címmel tartott előadást.