Az Origo értesülései szerint a kormány érdeklődik a Vodafone megvásárlásán. A portál szerint mivel egyre valószínűbb, hogy elbukik a negyedik, állami mobilcég terve, ezért az üzletnek is egyre nagyobb az esélye.
Az Origo iparági forrásokból úgy értesült, hogy a kormány érdeklődik a Vodafone hazai cége iránt. A portál megjegyzi: a hetekben Magyarországon járt Vittorio Colao, a Vodafone Csoport vezérigazgatója, és tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Erről a megbeszélésről azonban semmi konkrétum nem szivárgott ki. Mint az Origo írja, egyelőre nincs szó megkötött üzletről, a Vodafone-nál azonban lenne racionális alapja az eladásnak.
A Vodafone légből kapott híresztelésnek minősítette az értesülését, amit nem is kommentált. A Miniszterelnökség pedig azt közölte: Orbán egyik tárgyalásán sem merült fel soha a mobilcég megvétele.
Az Origo szerint semmi új nincs abban, hogy az állam be akar szállni a mobilpiacra, erről szólt a negyedik mobilcég terve is. Az állami konzorcium, a MPVI Zrt. meg is nyerte a jogosultságot a frekvencia használatára, ám a hálózat építését mégsem kezdték el, mivel a bíróság megsemmisítette a frekvenciatendert. Mivel a Kúria valószínűleg helyben hagyja a döntést, az az Origo szerint megerősítheti a kormány Vodafone-nal kapcsolatos terveit. A portál szerint mivel a Vodafone évente 120-130 milliárd forintos bevételt termel, az ára ennek akár kétszerese is lehet, de ha az állami mobilcég mellett dönt, a hálózatépítés abban az esetben is százmilliárdos összeg lehet.
Frissítés
Hírlapi kacsának minősítette Suba János, a Vodafone Magyarország kommunikációs igazgatója az MTI-nek azt a hírt, miszerint a magyar állam tárgyal a cég megvételéről. Suba János hangsúlyozta: a hírnek nincs semmilyen valóságtartalma.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Orbán Anita az amerikai LNG-lobbi folyosóiról és a Vodafone globális vezetéséből érkezett, hogy a Tisza-kormány külügyminisztereként a nyugati szövetségi rendszert helyezze előtérbe. Orbán Anita neve előkerült a Panyi Szabolcs-féle tiszás ügynökbotrányban is.
Mennyire tekinthető kompetensnek az a politikusjelölt, aki a mérleg két serpenyője közül csak az egyikbe helyezi bele a mérnivalót, és az alapján hirdet eredményt?
A külföldről finanszírozott portál világképében a nemzetközi tőke a minden, a nemzeti kormányok pedig csak zavaró tényezők.
Vajon apad a jelenlegi Tisza-vezérbe vetett bizalom? Elemzésünk.
Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
