Vajon apad a jelenlegi Tisza-vezérbe vetett bizalom? Elemzésünk.
„Körvonalazódik a Magyar-csapat: Corporate-reálpolitika, szélsőközép technokrata populizmus, a Vodafone és Shell érdekvilága, Merkel és Tusk szelleme, az ifjú Berlusconi stílusában prezentálva” – fakadt ki Facebook-posztjában a volt LMP-s, megnyilvánulásai nyomán továbbra is ellenzéki érzelmű Scheiring Gábor, miután Magyar Péter Tisza-elnök Kapitány István leigazolása után Orbán Anita csatlakozását is bejelentette.
Kapitány a nyolcvanas évek óta a Shellnél dolgozott,
nemrég a globális alelnöki székből távozott, hogy a Tisza gazdasági és energetikai főszakembere legyen, Orbán pedig a Vodafone igazgatóhelyettese volt korábban. És még sok más is.
Nagy Attila Tibor elemző közölte: aggasztja őt, hogy a „Magyar-csapatban” szinte kizárólag a munkaadói oldal reprezentánsai jelennek meg. A tiszás tagság örömmel fogadta a bejelentéseket, és a párt vezetője szerint a következő hetekben szombatonként további új arcokat fognak bemutatni. Bár Magyar Péter azt ígérte, a választásig folytatja az országjárást, a fideszes gyűlések helyszínein pedig ellentüntetéseket szervez, ez az elképzelés januárra elolvadt, mint a napokban a hetekkel ezelőtt leesett hó országszerte.
Apropó, hóhelyzet: a szokatlan hideg jó apropó volt a politikai népszerűség-hajhászásra. Magyar Péter ellapátolt némi havat egy budai buszmegállóból, majd napokig személyesen vitt tűzifát néhány vidéki településre – szorgos operatőrei által kísérve. Ezzel párhuzamosan a kormány arról döntött, hogy az extrém időjárás okozta extrarezsit az állam januárban átvállalja, illetve a nagy hidegre való tekintettel bővítette a tűzifaprogramot. Így Magyar Péter akciózása legfeljebb politikai termék tudott lenni.
A Tisza elnöke egyébként tavaly nyár óta nem járt a munkahelyén, az Európai Parlamentben egészen mostanáig. A napokban kiutazott Strasbourgba, az EP ülésére, ahol alapvetően két olyan téma is napirenden volt, amely érinti Magyarországot.
Egyrészt ismét tüntettek az európai gazdák a Mercosur-egyezmény ellen. A megállapodás az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac közötti szabadkereskedelmi kapcsolatoknak szab új kereteket, ám a magyar kormány és mások is jó ideje tiltakoznak ellene, mondván, hátrányosan érintené az európai mezőgazdaságot – akárcsak az olcsó ukrán gabona beengedése az Európai Unió piacára. A Tisza jókora késéssel igyekezett rácsatlakozni az ellenállásra, Magyar Péter és Tarr Zoltán alelnök egy magyar zászlóval fotózkodott a tüntetők körében, a Fidesz, illetve a Patrióták Európáért képviselőcsoport részéről pedig Dömötör Csaba a színpadon mondott beszédet. Magyar azt állította, nem látott fideszest az eseményen.
Az Európai Parlament végül elfogadta, hogy egy bírósági felülvizsgálat erejéig ne élesedjen a vitatott egyezmény, s ezt a döntést a Tisza is támogatta, ám pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) az ülést követően közölte, továbbra is kiáll az egyezmény mellett. A következő szavazáson már nem voltak jelen a tiszások, így nem kellett állást foglalniuk a dokumentumot jegyző Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról. A Manfred Weber vezette párt a távolmaradás miatt megbüntette a Tisza képviselőit: fél évig nem szólalhatnak fel a plenáris üléseken, és nem lehetnek új dossziék jelentéstevői. Máshonnan nézve: Magyarnak újabb fél évig nem kell felszólalnia Brüsszelben.
Számos elemző úgy vélekedik: a Tiszának politikai számításból létfontosságú, hogy kerülje az állásfoglalást az EPP, illetve az EB által erősen képviselt háborús politikáról vagy épp a migrációról. A magyar társadalom többsége ugyanis ezekben a kérdésekben a kormány álláspontját osztja.
A rezsicsökkentés fenntarthatósága kapcsán fontos kérdés az orosz energiahordozókról való leválás is, amit az uniós vezetők nagy nyomatékkal szorgalmaznak, a kormány szerint viszont életbevágó Magyarország számára, hogy ezt sikerüljön kivédeni. Orbán Viktor miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel való kiváló kapcsolatát kihasználva Washingtonban már elérte az orosz energiahordozók beszerzésére kivetett szankciók alóli mentességet. Kérdés, hogy európai uniós viszonylatban mit sikerül elérni. Itt a jelek szerint mind Orbán Anita, mind Kapitány István az európai fősodor oldalán áll. Előéletüket tekintve ez aligha csoda.
Ahogy arról a Mandiner már cikkezett: Orbán Anita 2010-ben a Fidesz képviselőjelöltje volt, ám visszalépett. Ebben az időben nyomozás folyt egy cég ellen, amelynek egyik vezetője a férje volt, de az eljárást végül megszüntették. A második és harmadik Orbán-kormány idején a Külügyminisztériumban dolgozott energiabiztonságért felelős utazó nagykövetként, illetve a Duna menti országok energetikai együttműködési bizottságának elnökeként. Később amerikai lng-óriásoknál fordult meg. A kétségtelenül igen képzett
Orbán Anita éles kritikusa az orosz energiának, erről könyvet is írt
Power, Energy, and the New Russian Imperialism (hatalom, energia és az új orosz imperializmus) címmel. Jelenleg tagja a Soros György által alapított European Council on Foreign Relations agytrösztnek is, ahol többek között Soros Györggyel, Alex Sorossal és a „guruló dollárok” botrányában érintett egykori fővárosi főtanácsadóval, Korányi Dáviddal tevékenykedhetett egy testületben. Emellett évek óta igazgatósági tagja az egyik legismertebb globalista biztonságpolitikai szervezetnek, a Globsecnek, ahol Bajnai Gordonnal egy társaságban foglalhat helyet.
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója a Mandiner Mester- terv című műsorában úgy vélekedett: ha olyan emberek irányítják az országot, mint Kapitány István, akkor „a nagytőke érdekei fognak érvényesülni, és majd a végén megint a magyar melós fizet”. Az elemző szerint ha valaki megnézi, kik Magyar Péter igazolásai, „az Erste bankos ember, a decathlonos ember, az olajember”, akkor láthatja, hogy „összeállt egy nemzetközi multi-, bankár-, energiapiaci szövetség azért, hogy visszaszedjék azt a pénzt, amit a különadókkal Orbán elvett tőlük”.
Hasonlóképp látja a helyzetet Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Vélekedése szerint nem zárható ki, hogy Kapitányt küldték, mert megingott a kormányváltást célzó projekt vezetőinek bizalma Magyar Péter esélyességében, és B tervként dobnák be az egykori Shell-alelnököt. Hozzátette: Orbán Viktor mindig azt mondta, hogy az egész Tisza Párt brüsszeli projekt, és Kapitány István megjelenése ezt az állítást nem cáfolja meg. Mint fogalmazott,
az, hogy a magyar kormányfő ellenfelét Magyar Péternek vagy Kapitány Istvánnak hívják, Brüsszelből nézve mindegy.
„A Fidesz stratégiáját nem kell emiatt megváltoztatni, mert nem Magyar Péterben látták az ellenfelet, hanem a mögötte álló erőkben.”
Érdemes felidézni: miután megérkezett a Metától Dávid Dóra, a brüsszeli intézményektől Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga, befutott a részben az amerikai BlackRock alapkezelő által tulajdonolt Shell embere és az amerikai, illetve brit lng-bizniszben is megforduló Orbán Anita a Tiszához. Ki tudja, ki lesz a következő?
Nyitókép: Mandiner-grafika
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Ruff Bálint a Partizán képernyőjéről érkezik a Tisza Párthoz.
Saját elmondása szerint a Partizán műsorvezetőjét is váratlanul érte a bejelentés.
Lomnici Zoltán ismét tiszta vizet öntött a pohárba.
Franciaország és Németország szimbolikus tagsági formákat javasolnak Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán.
A nemzetközi és hazai LMBTQ-szervezetek több területen is konkrét változtatásokat sürgetnek a magyarországi genderpolitikában.
Az ukrán külügyminiszter szerint fontos és időszerű a döntés.
Sokan állítják, hogy április 12-én generációs lázadás történt. De vajon igaz ez?
Többek között szóba került a női Aranycipő-díj megalapítása is.
