Ez most komoly? A Telex azon kesereg, hogy Magyarországot nem vásárolják fel eléggé a külföldiek

„Kiszerettek a magyar cégekből a külföldi befektetők” – ezzel a címmel írt cikket a külföldi pénzekből finanszírozott Telex.

A portál szerint „Az ukrán háború közelsége és a magyar gazdaság állapota sem teszi vonzóvá a magyar cégeket a külföldieknek, de az sem, hogy a kormány egyre jobban beleszól a vállalati üzletekbe.”

„Megdöbbentő mértékben zsugorodik a magyar vállalatfelvásárlási (angolul M&A – mergers and acquisitions) piac” – fogalmaznak egy felmérésre alapozva.

„Az, hogy ez az érték kisebb, mint a lengyel (13,8 milliárd euró), vagy a cseh (8,6 milliárd euró), illetve a román (2,5 milliárd euró) érték, nem olyan meglepő, de azért az, hogy tavaly már a szerb (1,7 milliárd euró), a szlovák (1,5 milliárd euró), sőt még a bosznia-hercegovinai (1,4 milliárd euró) vállalatfelvásárlási piac is nagyobb volt a magyarnál, már figyelmeztető jel lehet” – írják.

Hogy mi ebben a rossz, az nem igazán derül ki a cikkből, az viszont szembetűnő, a Telex mennyire erre a akarja kihozni a dolgot.

A portál extremitásnak nevezi, hogy Magyarországon „sokszor a legnagyobb felvásárló maga az állam, vagyis amolyan újraállamosítási trendeket mutat a lista. Itt gondolhatunk az elmúlt évekből a Budapest Airport, a Vodafone, vagy az Erste Bank, esetleg a VIG biztosító kisebb, vagy nagyobb részeinek adásvételeire, de sokszor a lista elejére felkerülnek azok a szintén vitatott (hogy kik és milyen érdekkörökhö kötődve vitatják, arra pontosan nem térnek ki – a szerk.) állami vásárlások, amikor irodaházakat birtokló céget vesz meg az állam.”

A Telex azt is megpróbálja megmagyarázni, hogy a magyar cégek külföldiek általi felvásárlása a GDP miatt lenne fontos.

Szerintük „egy pezsgőbb vállalatfelvásárlási szektor a magyar dinamizmus és növekedés miatt is fontos lenne.”

Mint írják, „egy ideig ugyan segítette a magyar GDP-t, hogy sikerült tömegeket visszacsábítani a munka világába, de ma már ez a lehetőség kifulladt, immár apad az aktívak létszáma”. 

A portál rámutat, hogy a termelékenység nagyban függ a külföldi működőtőktől, több tőke bevonzása segíthetné a növekedést.

hiszen egy tranzakció megszülethet magyar partnerek között is, és sok külföldi tőke zöldmezős beruházásokra jön be, nem pedig cégvásárlásokkal.”

Persze rögtön jön a magyarázkodás a portáltól. 

„Az elmúlt években mindig lehetett valami magyarázatot adni arra, hogy ez a piac miért nem megy jobban” – írják. Ezek közé sorolja a szomszédunkban zajló háborút, és hogy 2022-ben és 2023-ban magasak voltak a kamatok, továbbá, hogy 

gondoljunk csak 2025-ben az Alföldi Tej és görög befektetőjének az esetére.”

Utóbbiból is látszik, hogy 

amelyben a nemzeti kormányok nem merészelnek aktívan részt venni országuk érdekei szerint, legfeljebb deregularizálnak, hogy elbontsanak minden akadályt a nemzetközi tőke előtt.

Nyitókép forrása: Lánczi Tamás Facebook-oldala