International New York Times elnevezéssel fogják forgalmazni az olvasóközönség számára eddig International Herald Tribune-ként ismert napilapot – jelentette be hétfőn kiadott közleményében a tulajdonos The New York Times Company.
A lap új elnevezését még idén be fogják vezetni. Az újságot továbbra is New Yorkban, Londonban, Párizsban és Hongkongban szerkesztik majd. Az International Herald Tribune (IHT), amely 2003-ban került teljes egészében a The New York Times tulajdonába, az amerikai utazók és az angolul olvasók vezető amerikai lapjává vált Európában. A 80-as években az IHT lett az első globális napilap, amelynek kész oldalait műholdon továbbították Hongkongba.
A nemzetközi terjesztésű lap átnevezése az anyavállalatnak azt a törekvését tükrözi, hogy központi brandjére, a The New York Timesra összpontosítson. A kiadó a múlt héten jelentette be, hogy a hirdetési bevételek csökkenése miatt eladja a The Boston Globe-ot és a hozzá kapcsolódó lapokat. A cég bő egy év leforgása alatt megszabadult az About.com weboldaltól, valamint regionális lapjaitól is.
A The New York Times Co. tíz évvel ezelőtt vásárolta meg a Washington Post Co. 50 százalékos részesedését az IHT-ban. Az International Herald Tribune fejlécén már ma is az szerepel, hogy a lap a The New York Times globális kiadása. Az 1887-ben, Párizsban alapított IHT elnevezését az 1835-ben alapított és 1924-ben megszűnt The New York Heraldtól eredezteti, amelyet 1924-ben felvásárolt a New York Tribune, s így lett a neve New York Herald Tribune. A mai lapot a világon 38 helyen nyomják és több mint 160 országban terjesztik.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
Az Aszad-rendszer megbuktatása nem hozta el a kívánt békét és nyugalmat Szíriába. Az elmúlt egy évben közel félmillióan menekültek el az országból.
„Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg” – szögezte le az elemző.
A világsajtó évek óta figyelemmel kíséri Krasznahorkai László munkásságát. Most, hogy a magyar író elnyerte a Nobel-díjat, sorra megmelékeznek arról is, hogy az első irodalmi díjazott a magyarok között Kertész Imre volt.
A lehetséges vádak között a gyújtogatás, a terrorizmus anyagi támogatása és pénzügyi bűncselekmények szerepelnek a New York Times értesülése szerint.
„Mindkét országnak minden jót kívánok” – írta sejtelmesen az amerikai elnök.
Indul az országjárás.
A Realnál továbbra sem tettek le a megszerzéséről.
