Élő közvetítés Új életet kezdhetnek, tiszta lappal indulhatnak az önkormányzatok a kormány adósságkonszolidációs programja után – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő a Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormányszóvivő elmondta, a kormány tavaly év végéig rendezte az 5 ezernél kevesebb lakosú települések adósságát, a héten pedig az ennél nagyobbak adósságának 40-70 százalékos átvállalásáról döntött, így most új alapról kezdhetik meg a jövő építését. Az önkormányzatoknak 2010 végére 1247 milliárd forintnyi adósságuk gyűlt össze, továbbá 136 milliárd forint volt a lejárt szállítói tartozásuk – ismertette Pintér Sándor. Azt mondta, hogy a jelentős adósság részben azért halmozódott fel, mert az önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény egy idő után már nem tudta követni a társadalmi változásokat, részben pedig azért, mert sok település nem vette figyelembe saját anyagi lehetőségeit, és „tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért”.
Kitért arra is, hogy bár a kormány 2011-ben 189 milliárd forintnyi támogatást, valamint további jelentős forrásokat adott az önkormányzatoknak, mégsem csökkent jelentősen az adósságállományuk, ezért döntöttek végül a települések adósságának rendezéséről. Az állam az 5 ezer lakosúnál kisebb 1710 településnek összességében 74 milliárd forintnyi adósságát vállalta át – mondta a belügyminiszter, jelezve, ez 50 milliárd forint, 94 millió svájci frank és 2,9 millió euró tartozást jelentett. Hozzátette: 278 ötezer lakosúnál nagyobb település önkormányzatát vonták be a konszolidációba, és ez összesen 1033 milliárd forintnyi adósság átvállalását jelentette. A nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter 610 milliárd forintra tett javaslatot, ám végül a kormány 685 milliárdos adósságot vett át a nagyobb települések önkormányzataitól.
Pintér Sándor közölte, hogy az állam a főváros adósságának 60 százalékát veszi át. Hozzátette ugyanakkor: „nem biztos, hogy ez száz százalékig így következik be”, mert a kormányfő és a főpolgármester még tárgyalni fog a város gazdasági helyzetéről. A belügyminiszter jelezte azt is, hogy az 5 ezernél kevesebb lakosú települések önkormányzatai közül 14-gyel még tárgyalnak, mert ezeken a településeken olyan befektetésekre költöttek, amelyekből később ki tudják gazdálkodni az adósságot. Jelezte azt is: négy önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, és amíg az nem ért véget, nem tárgyalnak velük az adósságátvállalásról. 57 önkormányzatot pedig azért nem konszolidáltak, mert a tőketartozásuk már „nulla”.
Pintér Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy 1160 olyan önkormányzatot találtak, amelyek „a jó gazda gondosságával kezelték a közös pénzt”, ezek szavai szerint a későbbiekben számíthatnak a kormány elismerésére, és várhatóan „előnyhöz” juttatják őket.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
A hajó fát szállított Malajziából Olaszországba.
Megjelent a Kommentár konzervatív folyóirat legújabb lapszáma, melynek témája a közérdek. Lapismertetőnk!
