Új magyarságpolitikát szeretne a baloldal

Szabó Vilmos MSZP-s országgyűlési képviselő újságíróknak elmondta: az ellenzéki egyeztetésen résztvevők – az MSZP, a DK, az MSZDP és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt – egyetértettek, hogy alapvető változások kellenek a magyarságpolitikában, mert az Orbán-kormány azt hatalmi céljainak rendeli alá, és konfliktusokat gerjeszt a külhoni közösségekben. Ugyanakkor az új nemzetstratégia kidolgozása nem jelenthet kritika nélküli visszatérést a 2010 előtti időszak kormányzati politikájához – tette hozzá.

Az ellenzéki szervezetek szerint a belpolitikai küzdelmeket nem szabad kivinni a határon túlra, a külhoni magyar szervezetek versengésébe pedig nem szabad Magyarországról beavatkozni. Ehelyett a magyar kormánynak egyenjogú partneri viszont kell kialakítania a külhoni magyarság legitim, megválasztott képviselőivel – hangoztatta Szabó Vilmos. A szocialista képviselő elmondta: szerzett jogokat nem vennének el a határon túliaktól, azonban „a legellentmondásosabb kérdéseket”, például a magyarországi választásokon való részvételüket „tisztázni” kell.

Debreczeni József, a DK alelnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: pártjának meggyőződése, hogy – miközben a megszerzett állampolgárság megvonása fel sem vetődhet – a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők választójogát a választási rendszer egészével együtt felül kell vizsgálni. Nem helyes, ha „ügydöntő” szerepük van a magyarországi választás kimenetelében azoknak, akik nem itt élnek – fejtette ki. Hozzátette: elképzelhető megoldás, hogy listás szavazati jog helyett a határon túli magyarságnak néhány képviselője legyen az Országgyűlésben. Konkrétumokról azonban nem állapodtak meg, és a DK-s politikus azt is hangsúlyozta: ez a nézetkülönbség nem lehet akadálya az ellenzék választási együttműködésének.

Gyurcsány Ferenc DK-elnök pártja szombati kongresszusán azt mondta: nem ért egyet azzal, hogy az MSZP vezetése a közelmúltban elnézést kért a határon túli magyaroktól a szocialistáknak a 2004. december 5-ei, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson képviselt álláspontjáért. Az MTI kérdésére Debreczeni József és Szabó Vilmos is arról beszélt, hogy bár különbözőképp ítélik meg a múltban történteket, ez nem került szóba az egyeztetésen.