Székesfehérvár adósságának negyven százalékát vállalja át az állam

Balog Zoltán Székesfehérváron hangsúlyozta, hogy a családok után az önkormányzatok eladósodottsága volt a legsúlyosabb, ezért „adósságot visznek el” Székesfehérvárról is. Megállapították, hogy az adósság a város működését nem veszélyeztette, de a jövőbeni fejlesztéseket, valamint a kötelező és nem kötelező feladatok ellátását bizonytalanná tette volna. Az adóbevételek és a hitelállomány vizsgálatát követően a miniszter és a város vezetői megállapodtak abban, hogy az adósság 40 százalékát, 5 milliárd 434 millió forintot vállal át az állam a várostól.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az állam 612 milliárd forintot vállal át a települések adósságából: az ötezer lakosúnál kisebb településekkel, illetve a legnehezebb helyzetben lévő 133 várossal már megállapodtak, a többivel pedig az év közepére végeznek. Tizennégy kistelepülés van, ahol komoly adósság halmozódott fel, az ő helyzetüket szintén rendezni akarják. Az adóssággal nem rendelkező 127 településnek pedig plusz fejlesztési forrásokat szándékozik juttatni a kormány.

Balog Zoltán szerint a következő nagy feladat a felsőoktatás több tízmilliárdos adósságállományának és PPP-szerződéseinek rendezése lesz. Utána a sportági szövetségek súlyos adósságterheit fogják kezelni, hogy „2014 tavaszán azt mondhassuk a választóknak: minden nagy rendszert megtisztítottunk a súlyos adósságtehertől, és a családokon is hatékonyan tudtunk segíteni” – fogalmazott.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, a Fidesz székesfehérvári választókerületi elnöke arról beszélt, hogy a kormány végre elválasztotta az önkormányzati és az államigazgatási feladatokat egymástól, ennek hiánya eredményezte az adósságállomány növekedését a korábbi ciklusokban tapasztalt nem megfelelő finanszírozás miatt.

Cser-Palkovics András (Fidesz), a város polgármestere közölte: a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy valamelyik kormány ekkora egyszeri segítséget nyújtson a városnak. Emlékeztetett rá, hogy 2010 előtti hitelekről van szó, amelyek éves szinten másfél milliárdos adósságszolgálatot jelentettek, és „2020 után is hatottak volna”. Kiemelte, hogy a következő években az adósságállomány kezelésére szánt pénzeket önként vállalt feladatokra és fejlesztésekre fogják fordítani. Utóbbira példaként említette az úthálózat fejlesztését vagy a közvilágítás korszerűsítésének pályázati önerejét.