Hoffmann Rózsát meglepték a december elején kezdődött hallgatói tiltakozások, és annak módszerei „nem érintették jól”. Az Inforádió műsorában azt is elmondta: a kormány határozott szándéka, hogy megegyezzen a hallgatókkal, ehhez azonban a másik félnek is engednie kell.
A kormány komoly forrásokat szán a felsőoktatásra, az európai uniós forrásokból pedig csak ebben az évben 70, plusz még 10 milliárd forintos összeg jut majd a felsőoktatásnak – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár hétfő este az Inforádió Aréna című műsorában. Az államtitkár hangsúlyozta, a felsőoktatás kiemelt területe a társadalomnak, ezért a kormány szűk költségvetési mozgásterében is mindent megtesz, hogy ne csak a működőképességet, hanem a fejlődés lehetőségét is biztosítsa. Elmondta, hogy dolgoznak egy olyan rendeleten, amely hosszútávon rendezi a felsőoktatás finanszírozását.
Az oktatási intézmények január elsejei átvétele kapcsán Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy zökkenőmentesen zajlik az átállás. Az államtitkár ennek kapcsán elmondta, hogy napi kapcsolatban van a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, s a jogi átalakítás miatt az irányítás szintjén felmerülő problémák korrigálásában is részt vesz.
Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy meglepték a december elején kezdődött hallgatói tiltakozások, és annak módszerei „nem érintették jól”. Hozzátette: a kormány határozott szándéka, hogy megegyezzen a hallgatókkal, ehhez azonban a másik félnek is engednie kell. Arra számít, hogy a „kölcsönös bölcsesség itt is győzni fog” és a hallgatók megértik, hogy az egész átalakítás értük történik. Arra a kérdésre, kitartanak-e amellett, hogy 16 szakon nem indul államilag támogatott képzés, az államtitkár azt mondta, információi szerint a kormány álláspontja ez ügyben változatlan, de a tárgyalásokon bármi történhet.
A pedagógusképzés viszont mindig államilag finanszírozott lesz – mondta Hoffmann Rózsa, kiemelve, hogy a kormány döntése értelmében a pedagógusképzésben részt vevők külön ösztöndíjat is kaphatnak. Az államtitkár kiemelte: oda is el kell jutni, hogy visszacsábítsák azokat, akik elhagyták a pályát. Ennek kapcsán szólt arról, hogy törvénybe iktatták a pedagógusi életpályamodellt, amelyhez béremelés is társul. Hoffmann Rózsa – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavaira hivatkozva azt mondta, „jó esély van” arra, hogy az életpályamodell szeptemberben elindul.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a nyugdíjkorhatár mindenkire vonatkozik, de az oktatásban fennáll az egyedi menetesítés rendszere. Azt mondta, több mint kétezren vannak azok a pedagógusok, akiket érint a kettős juttatás, s akik egyedi mentességgel dolgozhatnak tovább. Az oktatási államtitkárság viszont azt szeretné, hogy a mostani tanév végéig ne történjen semmilyen változás, mert mint fogalmazott „a gyermekek érdeke, a pedagógiai érdek” ezt követeli.
A tavaly év végén egyeztetésre bocsátott – szintén vitákat kiváltó – nyelvoktatási koncepcióról Hoffmann Rózsa azt mondta: az egy konkrét határidőket és vállalásokat nem tartalmazó fehér könyv, amely az irányokat jelöli ki, hogy legyen mihez igazodni a jövőben. A nyelvoktatási stratégia célja, hogy radikálisan emeljék a nyelvtudási szintet – hangsúlyozta.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Szívük szerint sokkal több rezsit fizetnének havonta, de ezt a regnáló mocskos kormány lehetetlenné teszi.
Nem javult a helyzet a tavalyi demonstrációk óta.
Hivatalosan is megerősítették a kormánypárt győzelmét Grúziában. A bejelentést több incidens is megzavarta, a választási bizottság vezetőjét festékkel öntötték le, az ellenzék az ülésnek helyet adó épület előtt tüntetett.
Az újlipótvárosi lakó szerint erről szó sem volt a választások előtt.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
