Bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség a Bayer Zsolt ellen közösség elleni izgatás miatt tett feljelentést – közölte Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész csütörtökön az MTI-vel.
Bayer Zsolt ellen a Magyar Hírlap szombati számában megjelent, a szigethalmi késeléssel kapcsolatban született írása miatt érkezett feljelentés, az ügyészség azonban azt bűncselekmény hiányában elutasította. A megbízott fővárosi főügyész közleményében emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság egy 1992-es határozatában állapította meg azt a zsinórmértéket, amely a véleménynyilvánítás szabadságának és a közösség elleni izgatás bűntettének elhatárolására alkalmas. Az Ab-döntés alapján kialakult egy töretlen bírói gyakorlat, amely mára egységessé tette az ilyen bűncselekmények jogi megítélését – tette hozzá. Ibolya Tibor felidézte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla egy 2003-as döntésében kifejtette: „nem a véleménynyilvánítás szabadságával él, hanem gyűlöletre uszít az, aki erőszakos cselekedetre ilyen magatartás vagy tevékenység kifejtésére hív fel akkor, ha a veszély nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget”.
Az ügyészség minden olyan ügyben, amelyben e hármas követelmény megvalósul, megindította, megindítja a büntetőeljárást – írta a megbízott fővárosi főügyész. Ennek egyik friss példájaként említve meg azt az eljárást, amelyben szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon Polgár Tamást közösség elleni izgatás bűntettében bűnösnek mondta ki. Ebben az ügyben a terhelt olyan konkrét kijelentést tett, amely a megkövetelt hármas elemet az ügyészség álláspontja és az első fokú bíróság döntése alapján is megvalósítja.A Tomcat néven ismert blogger, Polgár Tamás a vitatott bejegyzésben azt írta: „Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket!” Ez az a konkrét magatartási forma, amely a kialakult bírósági gyakorlat szerint a közösség elleni izgatás megállapításához szükséges – magyarázta Ibolya Tibor.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ügyészség korábban több ügyben megkísérelte tágítani a fenti gyakorlatot, ez azonban nem vezetett eredményre, hanem felmentő ítéletek születtek. Az ügyészségnek mint büntetőügyekben eljáró állami szervnek, büntetőjogi kérdésekben kell állást foglalnia. Egyéb állásfoglalásra nem terjed ki a hatásköre – zárta közleményét a megbízott fővárosi főügyész.