A magyar gárda egyik vezetője is felszólalt a Jobbik megemlékezésén

2013. január 12. 15:14

A pákozdi Don-kanyar-kápolnánál emlékezett a Jobbik a 2. magyar hadsereg Don-kanyarban elszenvedett súlyos vereségének 70. évfordulójára. Ez a hadsereg óriási áldozatot hozott, ami nem lett volna felesleges, „mert a kommunizmustól is próbálták megmenteni Európát” - fogalmazott a rendezvényen az Új Magyar Gárda főkapitány-helyettese.

2013. január 12. 15:14
A megemlékezésen a tervezettel ellentétben a megbetegedett Vona Gábor helyett Murányi Levente, a Jobbik alelnöke mondott beszédet.
 
Felidézte: a 2. magyar hadsereg 1943. január 12-én mínusz 40 fokos hidegben, csaknem nyári katonai felszerelésben volt kénytelen a Vörös Hadsereggel felvenni a harcot. Sorra vette a magyar hadsereg második világháborúban betöltött szerepének történelmi előzményeit, és megjegyezte: a magyar politikusok és katonai vezetők kényszerpályán mozogtak, amikor vállalták, hogy katonákat küldenek a szovjet hadsereg ellen.
 
Ez a hadsereg a hiányos felszerelés, a rossz ellátás ellenére keményen helytállt; óriási áldozatot hozott, ami nem lett volna felesleges, „mert a kommunizmustól is próbálták megmenteni Európát” - szögezte le.
 
Ferenczi Henrik - aki az Új Magyar Gárda főkapitány-helyetteseként beszélt - a történelmi tények felidézése után a megemlékezésen azt mondta: akik a Donnál életüket adták, azok hősök: „a mi hőseink, mert a szabadságért küzdöttek”.
 
A Don-kanyar tragédiája nemcsak az áldozatok, hanem sok százezer magyar család tragédiája is volt: olyan nemzeti tragédia, amelyet  itthon évtizedekig tartó mély hallgatás követett. A felejtés évtizedei után fontos, hogy szavakkal is megemlékezzünk, mert a Donhoz vezényelt katonáinkkal történteknél csak egyvalami lehet szörnyűségesebb: ha elfelejtjük őket - jelentette ki.
 
A beszédek után a résztvevők koszorúkat, virágokat helyeztek el az emlékkápolnánál.

Összesen 75 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Chopin
2013. január 12. 21:32
Szó esett itt a csendőrségről. Azt mondom jó világ volt akkor, mikor még létezett. Csendőrnek az állhatott, kinek fedhetetlen volt becsülete és jól megtanulta az erkölcsi tananyagot, jól ki lett képezve. Bizonyos, hogy akkor még megvolt a tisztelete a csendőrnek. Cselekedhetett belátása és megítélése szerint és nem kellett hezitálnia azon, hogy szankcionálhat egy cigánybűnözőt, vagy sem. Nem kellett azon rágnia magát sem az intézkedés közben sem utána, hogy helyesen intézkedett-e a cigánnyal szemben és nem kell-e hamarosan szembenéznie a rasszizmus vádjával és ennek következményeként a meghurcolással. Egyértelmű volt számára mit lehet és mit nem. Mit kell tennie azokkal, kik más értékeit veszik, lopják, rabolják el. Próbált volna csak akkoriban egy olyat beszólni a csendőrnek, hogy "feljelenthlek te g.ci" és hasonlók. Oly pofont kapott volna, hogy a fal adta volna a másikat, egy "tudd hol a helyed" kíséretében. A cigányság alja azért teszi meg amit tesz, mert megteheti, nem jár következményekkel, vagy jóval enyhébbel a megszokottnál....de azt hiszem mindannyian átlátjuk ennek az abszurditását. Ez így nem mehet tovább! Nem épeszű dolog az, hogy a saját országunkban félni kelljen a családjainknak. A részemről teljes vállszélességgel támogatnám egy komoly csendőrség, vagy akár cigányrendőrség életrehívását, akik ugyanúgy szereznek érvényt a jognak a cigánnyal szemben is.Nincs "jaj szegény cigányocska nem bántsuk, mert lenáciznak". Ha magyarnak mondják magukat és bűnöznek, vállalják is a szankciókat ahogy egy magyar teszi! NINCS KIVÉTEL!!!
Rike
2013. január 12. 18:02
Azért ez olyan egyszerű. A Kígyó(Orm) ott téved, hogy adottnak vesz ismereteket amik persze számára természetesek. Nem Kígyó elölről kell kezdeni. Az egyik szempont. A Második Magyar Hadsereg embertelen körülmények között, eszméletlenül szar felszeréssel (Gyorshadtest biciklivel, nyári ruha, néha fegyvertelenül, mert az utánpótlásnak azt mondták, majd a fronton kapnak stb.), pocsék ellátmánnyal, relatív jó de hatáskör nélküli vezetéssel (német felsőbb parancsnokság alatt) gyakorlatilag a lehetetlent vitte végbe. A katonák, alantas tisztek, de még a főtisztek is csodával határos teljesítményt nyújtottak. Méltán sorolhatók a Magyar Hősök pantheonjába.Apám sok bajtársa esett ott el. Örök tisztelet Nekik! A másik fele. Ezek az emberek nem tudták, hogy idegen érdekekért küzdenek, mert nem olvasták az idevágó német irodalmat,(Hitler: Mein Kampf) amely leszögezte, hogy a magyarság maximum segédnép lehet és a birodalom belső határa természetesen a Duna.Nem tudták, hogy az oroszok jelezték, ha kimaradunk, garantálják észak Erdélyt. Nem tudták, hogy nem az ugymond bolsevizmus ellen küzdenek, hanem kizárólag az ostoba és korrupt, amúgy akkorra zsidótlanitott uralkodó osztályok további gazdagodásáért, mert azok nem akartak kimaradni a legyőzött SZU tetemének széttépéséből. Nem tudták, hogy baj esetén a német hadvezetés tervei szerint élő tömegükkel kellett feltartani az ellenséget, hogy az igazi érték, a német katona elmenekülhessen. Igen , méltók a megemlékezésre. DE Horthy és bandája amelyik belevitte az országot egy értelmetlen és kilátástalan háborúba minden megvetést megérdemel. Pusztuljon az emlékezetük is! Mondottam Rike a Kun!
Chopin
2013. január 12. 17:43
Remélem egyszer Budapest védői is megkapják ezt az elismerést az agyonhallgatás helyett. -Addig is tisztelet nekik és a doni hősöknek.
ketroot
2013. január 12. 17:24
Ó, és mennyi gerinctelen féreg van itt a mandin (jellemzően mind jobbikosok), akik mell döngetve adják elő, hogy milyen nemes célért haltak meg magyar emberek (a bolsevizmus elleni harc miatt), közben pedig az iraki, afganisztáni megszállás ellen ágálnak - mondván, hogy mit keresünk ott. Remélem, hogy ilyenkor azért szembeköpik magukat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!