Van-e anyázáshoz való jog? Puzsér, UP és Stumpf a kommentelésről

A heti rendszerességgel kommentelők 75 százaléka szerint értelmes vita folyik a kommentfolyamokban – mondta Szilágyi Ákos, a Szonda Ipsos munkatársa a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Mandiner által szervezett, kommentekről szóló konferencián, amelyet a Magyar Telekom székházában tartottak. A kutatásból (amelyről itt olvashatnak részletesebb összefoglalót) megtudtuk: a rendszeresen kommentelők többsége férfi és magasan iskolázott.

Mint Szilágyi jelezte, a kommentelés mögött széles társadalmi igény áll: eszerint egy magára valamit is adó portál lehetővé teszi a kommentelést, ami mögött valós társadalmi támogatottság áll. Hozzátette: a rendszeresen (hetente) kommentelők 15 százalékának a Szonda-Ipsos kutatása szerint már törölték a kommentjét, ami legalább 460 ezer embert jelent. 190 ezren viszont bevallották, hogy „offoltak”, azaz a kommentelt poszt témájához nem kapcsolódó hozzászólást írtak már életükben. Viszont 320 ezren már provokáltak életükben kommentben.

És van 16 százaléknyi „komolytalan provokatőr”, akik nem konstruktívak, többségében (kétharmaduk) férfiak és kistelepülésekről írnak, akik általában nem a témához szólnak hozzá. Ők szándékosan inzultálják a többi hozzászólót. Érdekes az is, hogy míg a rendszerint kommentelők többsége a saját hozzászólásait konstruktívnak és a témához kapcsolódónak tartja, addig 35 százalék bevallotta, hogy szerinte elég egy cikk részbeni elolvasása egy kommenthez, 11 százalék szerint pedig egyáltalán nem is érdemes elolvasni egy cikket ahhoz, hogy véleményt alkossunk róla, s annak kommentben hangot is adjunk.

A moderáció tekintetében a felhasználóbarát moderálást preferálja a többség, ahol a kommentelők pontozzák a hozzászólásokat. Érdekes, hogy a komolytalan provokatőrök 16 százalékot tesznek ki, csakúgy mint azok, akik úgy nyilatkoztak: ha saját névvel kellene kommentelniük (például Facebook-profillal), nem kommentelnének – a két kategória közti személyi átfedés több mint 90 százalék.

*

Szilágyi Ákos előadását Stumpf András (Heti Válasz), Puzsér Róbert és Uj Péter vitája követte Baranyi Márton (Mandiner) moderálásával.

Baranyi elsőként az internet és a kommentelés negatívumait, majd  a pozitívumait kihangúlyozó, újságírók vagy politikusok által mondott szövegeket idézett, s feltette a kérdést: melyik álláspont áll közelebb a meghívottakhoz? Puzsér szerint a komment célja a nyilvánosság demokratizálása, de inkább csak elborítja azt, a komplex vélemények helyett egy-két egymással szembenálló szélsőséges vélemény jelenik meg. Stumpf erre úgy reagált: Puzsér idealizálja a demokráciát, „seggfejek pedig mindig lesznek”.

Uj Péter alapvetően nem olvas kommenteket: politikai témákban teljesen felesleges hozzászólni, de a saját borügyi és gasztronómiai blogjain, oldalain értelmes hozzászólások születnek, amiket szívesen olvas. Ezzel együtt nem érez nosztalgiát a régi, fórumozó világ iránt, amikor harmincezren fórumoztak, és a felét személyesen ismerték az egyetemi szférából. 

Stumpf András hangsúlyozta: szerkesztőségi oldalról nagyon sok erőforrást kívánna a moderálás, ami sok pénzbe is kerülne, ezért ő a felhasználók általi moderálást preferálja, amikor ők döntik el, hogy elolvasnak vagy letiltanak valakit.

Ugyanakkor Puzsér szerint súlyosabb a probléma, mint hogy utólagos moderálással meg lehessen oldani. Mint mondta, sokáig hitt abban, hogy a lezüllés a névtelenség miatt van, de miután beköszöntötta Facebook-profillal való kommentelés korszaka, elszálltak az illúziói, mert így kiderült, hogy „nem a névtelenség szabadította el a fenevadat”, ezek a kommentelők ezen szinten vannak „és büszkék rá”, névvel is ugyanazt írják, amit név nélkül.

Puzsér Róbert levonta a tanulságot a demokráciára vonatkozóan: „az általános választójog megbukott”. Nem tartható ugyanis, hogy ugyanannyit ér Sólyom László és Szalacsi Árpád szavazata. Ennek a gondolatmenetnek az alapján ugyanis az autóvezetés, amit tudásalapú jogosultsághoz kötünk, nem demokratikus. Puzsér szerint tehát szellemi-intellektuális alapú cenzust kell bevezetni, azaz „építeni kell egy limest”, ami ha nem is véd meg minket örökre, hiszen a Római Birodalmat sem védte meg örökké a barbároktól, de legalább időt ad a felkészülésre. 

Uj Péter ehhez annyit tett hozzá: ez a módszer nem működött a történelemben. Stumpf megjegyezte: azt akadémikusok is érzelmi alapon politizálnak, nem pedig racionális érvek mentén.

*

Van-e anyázáshoz való jog? Puzsér szerint van, ha megadjuk. Szerinte azok, akik azt mondják, hogy érdemi vita folyik a kommentmezőkben (75 százalék), úgy tekintenek magukra, mint ha Sólyom Lászlók lennének. Uj Péter bevallása szerint „hippisebb” álláspontot képvisel: néha belelépünk a kutyaszarba, de alapvetően ki lehet kerülni, ezért nem olvas ő kommentet, és ezért nem az a napi élménye, hogy barbárok állnak a kapuk előtt. Stumpf is úgy látja: talán azért engedékenyebb Uj Péterrel együtt, mert nem olvasnak kommenteket.

De vajon kevesebben olvasnak-e egy olyan oldalt, ahol nem lehet kommentelni? Uj Péter tapasztalatai szerint ez nem így van. Ugyanakkor egy abszurd példát idézve megjegyezte: van, hogy egy oldal Facebook-oldalán kommentelve sértődnek meg emberek azon, hogy magán az oldalon nem lehet kommentelni.

S vajon mit gondolnak a megkérdezettek a névtelenségről? Stumpf oldalunk, a Mandiner bloggerét, Kínai Kálmánt és Trágár Tónit hozta fel példaként: szerinte Kálmán és Tóni nem tudott volna olyan szórakoztató és informatív posztokat írni a Mandiner blogra Tibetről és Kínáról, ha saját névvel kell vállalnia írásait. Érvelni pedig senki sem fog rosszabbul attól, hogy nicknéven ír. Puzsér ezt azzal árnyalta: más blogolni és kommentelni, a blogolásban már megjelenik egy intellektuális ambíció. A kommentelésben viszont „felbugyog a szar, ennyi történik”.

Uj Péter leszögezte: nem biztos, hogy fel van készülve demokráciából, ehhez több Hamvas Bélát és John Lukacsot kellett volna olvasnia. Puzsér megfejtése ugyanakkor szerinte tökéletes, s mindez nem így volt tíz éve. Nagyobb figyelem esetén ugyanis jobban érvelünk, s míg a kommentelő célja a saját magának való hangot adás, valahogy mégis kevésbé moderálják magukat az emberek, ha egy nagyobb kommenttömegben jobban elveszik a hangjuk. Uj Péter szólt végül a „Jay és Néma Bob-módszerről”, miszerint nézzük végig, kik írtak anyázó kommentet, és írjuk fel a címüket. Úgy vélekedett: nincs jó tisztító módszer.

Az utolsó kérdésre, miszerint gyalázkodtak-e már névtelenül a beszélgetés résztvevői, Uj Péter úgy válaszolt: „valószínűleg igen”, ahol névtelenül blogol, ott keveredett már „hasas kurvaanyázásokba”. Puzsér leszögezte: „névvel szoktam gyalázkodni”, de érvel is mellette, ami ugyan „alpári, de megalapozott” kommentet jelent szerinte. Stumpf András pedig mindig névvel kommentel, de ritkán. Puzsér még megjegyezte: értelmes ember nem kommentel hosszabb távon, a kommentelők gettósítják magukat, s így szellemi gettók alakulnak így ki a neten.