A felsőoktatási keretszámokkal kapcsolatban Orbán Viktor pénteken Brüsszelben, az európai uniós csúcstalálkozót követően nyilatkozott. Azt mondta: a probléma meg van oldva, csupán idő kell, amíg a tények mindenki számára világossá válnak. A reformokkal véleménye szerint mindenki jól fog járni, „csak még idő kell, hogy ezt felismerjék”. A miniszterelnök szerint az ehhez kapcsolódó kormányrendelet a jövő héten készülhet el. „A rendelet tartalmát illetően nincs lényeges különbség a kormány és a diákok szándékai között” – mondta, megjegyezve: „egy nagy átalakításnál mindenki türelmetlen és fél, hogy rosszul jár”. Orbán úgy látja ugyanakkor, hogy „az egyetemistákkal könnyű helyzetben vagyunk, hiszen a saját gyerekeinkről van szó”.
A kormányfő hozzátette: „azt kérem mindenkitől, hogy mielőtt megtámadja a kormányt, engedje döntést hozni”, és engedjék előbb elrontani a dolgokat, hogy aztán legyen mit kifogásolni. Hoffmann Rózsával kapcsolatban annyit közölt: minden kormánytagban bízik.
Csúcson
Az EU állam- és kormányfőinek hajnalig tartó találkozójáról a magyar miniszterelnök elmondta: ritkán adódik olyan lehetősége, mint a mostani, vagyis hogy izgalom nélkül vehet részt az ülésen. Ennek oka az volt, hogy a vezetők már a szerdai szakértői hattértárgyalásokon – a magyar résztvevők segítségével – megegyeztek a magyar fél számára is fontos pontokról. „Én már csak az aratásra érkeztem.”
Orbán Viktor elmondása szerint a magyar képviselet érvényesíteni tudta céljait az egyeztetéseken. Ezek között szerepelt, hogy a létrejövő rendszer ne jelentsen versenyhátrányt a magyar vállalkozások számára, valamint hogy a nem eurózóna tagok önkéntesen léphessenek be. További cél volt, hogy a rendszerbe lépő nem eurózóna tagok jogai és kötelezettségei egyensúlyban legyenek, a rendszeren belül ne legyenek másodrendűek. „Minden szempontunkat elfogadták, a magyar nemzeti érdekeket így sikerült érvényesíteni” – mondta Orbán Viktor. „Nincs kényszerzubbony, szabadon dönthetünk a bankunió végleges formájának megismerése után” – biztosított a miniszterelnök, megjegyezve: a nemzeti hatáskör és a szuverén nemzeti döntés joga teljes egészében garantálva van.
Az Unióra váró feladatokat a magyar miniszterelnök is ismertette: rengeteg szakértői munkát kell elvégezni, ennek menetrendjét az éjszaka összeállították. Az egységes bankfelügyeleti rendszer részletkérdéseit 2013 tavaszán kell érvényesíteni, hogy 2014 tavaszán megindulhasson a rendszer. Jövő év júniusáig kell kialakítani a betétesek védelméről, valamint a megrendült bankok védelméről szóló szabályokat. Ha ez mind megvan, ha a felügyeleti rendszer is felállt, létrejön egy szanálási mechanizmus, amit jövő év végéig kell elvégezni. Ez a legbonyolultabb, legtöbb kérdést felvető projekt Orbán Viktor szerint. „Értelemszerűen lesz itt még egy feladat, amit a tagállamok vezetőinek el kell végeznie: külön kell választani, mihez kell az alapszerződés módosítása és mihez nem.” Előbbi esetekre 2013-ban nem kerülhet sor a magyar miniszterelnök szerint.
„Nyugalmat javaslok”
Hogy a későbbiekben milyen döntést hozhat Magyarország a bankunióhoz való csatlakozással kapcsolatban, arról a kormányfő azt közölte: „nem szaladnék előre”. Leszögezte: a kérdésben rendkívül fontos a Nemzeti Bank elnökének, a PSZÁF elnökének, valamint a Bankszövetség elnökének véleménye. „Ahhoz azonban hogy a pénzügyi szektor véleményt tudjon alkotni, a mechanizmus részleteit is ismerni kell.” Mint mondta, egy parlamenti vitára is sor fog kerülni. „Magyarország számára semmilyen kényszerítő körülmény nincs; nyugalmat, higgadt koordinációt, szakmai egyeztetéseket javaslok.”
Orbán vidám EU-s hírekre számít
A bankunió kapcsán létrehozandó mentőalappal kapcsolatban Orbán Viktor annyit mondott: az a fontos, hogy ha létrejön ez a kassza, ne más kasszák rovására tegye. Kiemelte azt is: a belépésről szóló döntés meghozatala előtt tudni kell, hogy az alap milyen kötelességeket, terheket jelent a tagoknak.
Orbán Viktor elmondta: az EU nem kíván olyan bankmentő alapot létrehozni, amelyhez a következő hét év költségvetéséből helyeznének át forrást. „A kérdés az, adhat-e az unió egy tagállam költségvetése rendbetételéhez – amit mi inkább megújulásnak szeretünk hívni – pénzügyi segítséget” – fogalmazott Orbán, majd leszögezte: a jelenlegi álláspont szerint „igen, egyfajta kölcsön létrejöhet”. Véleménye szerint elképzelhető, hogy ilyen szerződést a későbbiekben nem eurózónatagok is köthetnek majd. Ezzel kapcsolatban a tagországok óvatosságra intettek.
„Ha egy ország olyan változásokat akar végrehajtani, amelyekkel önmagát teszi tönkre, akkor az a közös alap miatt más országokat is negatívan érinthet. Érthető ezért a félelem, érthető, hogy mindenki óvatos. Senki sem akar más ország ügyeibe avatkozni, ugyanakkor a közös alap együttműködést kíván. Ez egy érzékeny terület” – fogalmazott Orbán. Ezzel kapcsolatban magyarként azt mondta: „a magyarok azon része, amelyhez én is tartozom, a kuruc logika szerint azonnal ellenállásba kezd”, holott véleménye szerint erre most nincs ok. „Nyugodtan mehetünk haza erről az uniós csúcsról, a tagállamok vezetői jól látják és kezelik a problémákat.”
Orbán úgy látja: könnyen lehet, hogy Európából a következő hónapokban a nemzetgazdaságokat erősítő hírek érkeznek majd. „Nem akarok rosszakat mondani – van karácsonyi programom, nem szeretnék azon felül nagyköveteket fogadni – de tudjuk, hogy több ország súlyos problémával küzd Európában” – jegyezte meg a kormányfő, majd hozzátette: a csúcs után ezen államok is jobb állapotban tűnnek fel, mint egy évvel ezelőtt.
Minden rendben volt, minden rendben lesz
Magyarország elmúlt évét értékelve a miniszterelnök pozitív képet festett. „A költségvetés elkészült, és itteni tárgyalásaim során az is világossá vált, hogy a hiány 2,7 százalék alatt marad” – mondta. „Továbbra is elsődleges célkitűzésem, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.” Véleménye szerint ez 2013 első felében megtörténhet.
„A fizetési mérleg kiváló volt, a foglalkoztatottsági adatok javultak. A bankunió biztonságot jelent, az unió is stabilizálni tudja majd helyzetét. Egyetlen feladat marad: a gazdasági növekedést meg kell tudni indítani jövőre.” Orbán Viktor szerint ehhez a jegybanki alapkamat csökkentése jelenti a segítséget: jó esélyeink vannak arra, hogy a vállalkozások számára szükséges hitelezések feltételei javuljanak. „Magyarország számára minden adott, hogy sikeres év legyen a következő.”
Magyarország aspektusából vizsgálva a csúcson szintén tárgyalt Szíria helyzetéről Orbán Viktor azt mondta: az ott élő keresztények egyre nehezebb helyzete hazánkat is érinti.
A jegybankelnök személyéről a miniszterelnök annyit közölt: a kellő időben, a határidőknek megfelelően fogja kijelölni a megfelelő személyt. „1998-ben Surányi György felajánlotta lemondását, amit én nem fogadtam el. Ha a jelenlegi jegybankelnök ajánlotta volna fel lemondását, azt sem fogadtam volna el. Nem rángatjuk a jegybank elnökét” – mondta Orbán Viktor, majd kiegészítette: megvárja, amíg az aktuális mandátum kifut, és akkor hoz döntéseket.