A választási szólásszabadság kérdéséről, az emberi méltóság védelméről a médiajogban, a termékmegjelenítésről, és az európai médiajogi gondolkodás kérdéseiről is hallhattak előadásokat a Médiaszabályozás a harmadik évezred kezdetén című konferencia résztvevői.
A médiaszabályozás legfőbb célja a sajtószabadság biztosítása, ugyanakkor e szabadság korlátait is meg kell húznia – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi és Médiatörténeti Kutatócsoportja csütörtöki rendezvényén. Koltay András szerint nem bízhatja a piacra ezt az állam, amelynek akár magával szemben is védenie kell a sajtószabadságot.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense arra is rámutatott, hogy az európai irányelv, valamint a tagállamok joganyagai számos ponton egyeznek. Ide sorolta a helyreigazítási jog biztosítását, a közszereplők személyiségvédelmének korlátozását, valamint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Megjegyezte, hogy a médiával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket a jog nem tudja maradéktalanul megoldani, ezért nem a szabályozás a legfontosabb kérdés a sajtóval kapcsolatban.
Koltay András – aki a médiajogot egy folyamatosan változó joganyagnak tekinti – rámutatott azokra a "mítoszokra", amelyek nincsenek alátámasztva, kibeszéletlenségük miatt viszont gátjai lehetnek a médiajog egységes megítélésének. Ide sorolta azt a kijelentést, hogy a média társadalmi szerepe nem jelentős, hiszen nem formálja azt, vagy az, hogy az állami szabályozás hiánya automatikusan sokszínűséget hoz a médiában. Ugyancsak vitatható szerinte a valóságtartalma annak a gondolatnak, hogy a piacorientált média semleges értékrendet képvisel, és annak is, hogy az internet a demokrácia letéteményese.
A médiatanács tagja hivatkozott egy egyesült államokbeli kutatás eredményére, amely megállapította, hogy az internetes felhasználók döntő többsége által használt keresőprogramok nem demokratikusan működnek, ennek eredményeként az internetes tartalompiac is rendkívül koncentrált. Az is kiderült, hogy a véleményformálásban élen járó nagy médiavállalatok vagy bloggerek olyan társadalmi csoportot képviselnek, amelyek nem alulreprezentáltak a médiában.
A külhoni magyaroknak szóló választási kampányok felügyeletének kérdését vetette fel Udvary Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, aki feltette a kérdést: a magyar választásokat megelőző szlovákiai kampányokat a magyar vagy a szlovák jogszabályok alapján bírálja-e el az anyaországi hatóság. Az egyetemi oktató aggályosnak tartotta a kereskedelmi médiumok kizárását a kampányból. Mint mondta: Franciaországban is kizárólag a közszolgálati médiában lehet kampányolni, azonban hiba egy választási eljárási rendszernek csupán egyetlen elemét átvenni.
A média képes rombolni az emberi jogok, az emberi méltóság tiszteletének kultúráját - hangsúlyozta előadásában Török Bernát, az Alkotmánybíróság tanácsadója, aki szerint a médiahatóságnak ezért intézményes jogként kell védenie azt, nem az egyéni érdeksérelmeket kell orvosolnia. A tanácsadó szerint ezért helyesen járt el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, amikor a Lomnici-ügyben nem állapította meg a médiatörvények megsértését. Török Bernát hozzátette: a gyakorlatban leginkább úgy tehető különbség az emberi jogok személyes és intézményes vonatkozásai között, ha azt vizsgáljuk: mi látható a képernyőn. Az említett esetben azonban pusztán a látottakból semmi nem derült ki a nézők számára, a személyiségi jog megsértése szempontjából csak akkor vizsgálható az eset, ha ismerjük a mögöttes információkat, például azt, hogy kit takartak ki a képernyőn.
Pázmándi Kinga, a Budapesti Műszaki Egyetem docense a műsorokban feltűnő termékmegjelenítéssel kapcsolatban közölte: míg a korábbi médiatörvény erre zömében csak a filmekben és sorozatokban adott lehetőséget, a 2011 óta élő szabályozás már a sport- vagy a szórakoztató műsorokban is megnyitotta a reklámozásnak ezt az útját, és csak a politikai, hír-, és vallási műsorokban, valamint a nemzeti ünnepek közvetítésében tiltja.
A docens ennek tárgyában továbbgondolásra ajánlotta az oltalom alá vett szóvédjegyek kérdését, amikor egy vállalat a saját vagy terméke nevével együtt véteti oltalom alá az annak tulajdonságát kifejező mondatot. Mint mondta, a médiatanács gyakorlata szerint ennek a mondatnak a közlése túlterjeszkedik a termékmegjelenítésen, ezért büntette már a médiumokat.
Az Európai Unióban is megjelent a médiaszabályozás szükségességének kérdése, ám e helyett a monitorozást választotta a bizottság – mutatott rá a Médiatudományi Intézet vezetője. Nyakas Levente azt is közölte: míg az Egyesült Államok a sajtószabadság kérdését a szabad piac elméletéhez köti, az európai államok próbálnak egyensúlyt teremteni a plurális tájékoztatáshoz való hozzáférés és az önkifejezés egyensúlya között, ez pedig állami beavatkozást igényel. Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke arra a bírósági gyakorlatra hívta fel a figyelmet, amely szerint az internetes oldalon közzétett bloghoz érkező komment tartamáért a tartalomszolgáltató felelősségre vonható.
A Movember mozgalom a szűrővizsgálatokon való részvételre, a száraz november kampány pedig az alkoholfogyasztás mérséklésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Legalább ennyire hangsúlyos a mentális egészség megőrzése is, ám Magyarországon erről még mindig nehéz beszélni.
Nem kellett volna.
Összekeverte a szezont a fazonnal a Tisza Párt elnöke.
Kucsera Gábor arról beszélt, hogyan veszett el minden, ami korábban biztosnak tűnt, és hogyan sikerült visszaszereznie a legfontosabbat.
Nem szakmai érvek, hanem ideológiai célok vezetik őket. Nem az emberek biztonsága fontos számukra.
A Globális Kábítószer-járványról szóló MCC Budapesti Csúcstalálkozójának kerekasztal-beszélgetésen nemzetközi szakértők vitatták meg az egyre riasztóbb trendeket. A tények jól mutatják: az ember- és a drogkereskedelem együtt jár.
Pindroch Tamás szerint az ilyen programhoz az sem biztos, hogy szívesen adja majd a nevét, aki végül megnyeri az előválasztást.
„Amíg én elnök vagyok, nem lesz ilyen.”
