Nem történtek olyan leépítések, amelyek a minőségi műsorkészítést veszélyeztették volna - hangsúlyozta Gazsó L. Ferenc vezérigazgató-helyettes. A hatékony erőforrás-gazdálkodás egyik példájaként említette, hogy a Korrektúra konferenciára sem Budapestről érkezett egy tévés stáb, hanem a veszprémi városi televízió szolgáltatja a tudósítást a Híradó, valamint a rádió hírműsorai számára is. Beszámolt arról, hogy például a Híradó és a rádiós hírműsorok készítői között már létezik az együttműködés, a munkavállalók képzéséhez pedig a Közszolgálati Médiaakadémia is segítséget nyújt. Hangsúlyozta: mindez nem vezet ahhoz, hogy az egyes műsorok műhelyjellege elvesszen.
Szabó László Zsolt vezérigazgató-helyettes az országon belüli városi televíziókkal való együttműködés mellett a határon túli kapcsolatok építését emelte ki, amelynek köszönhetően elmondása szerint a romániai választásokról például egyszerre négy határon túli helyszínt kapcsolt a televízió anélkül, hogy ehhez stábot küldött volna a helyszínre. A következő lépésnek a vidéki rádiós stúdiók átszervezését nevezte.
A médiahatóság, elődjével ellentétben már nem mondhatja meg, mi legyen a híradókban – mondta a hírműsorok tartalmáról szóló beszélgetéshez fűzött vitaindítójában Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint a híradó jövőjét leginkább a digitális technika egyeduralkodóvá válása befolyásolhatja. A közszolgálati média szerinte egész Európában identitásválságban van, hiszen úgy kell ellátnia hagyományos közszolgálati feladatait, hogy közben adaptálják az új technikákat, eközben az értéket és a nézettséget egyaránt szem előtt kell tartania.