Hogy mi az ördög közmondásos nagy csele? Hogy elhiteti, hogy nincs!
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Bemutatták Simándi Irén történész Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1945-1948 című könyvét. Jónás István szerint sok mai rádiós munkatársnak a könyv által válik érthetővé a nagyhírű intézmény története ebben az időszakban.
Bemutatták Simándi Irén történész Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1945-1948 című könyvét. Jónás István, a kötet megjelenését támogató Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója hétfőn, egy budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az 1947 januárjában indult hároméves terv kényszerű végigvitele nem ment volna a rádió nélkül, Bán Antal akkori iparügyi miniszter a magyar demokrácia egyik leghatásosabb fegyverének tartotta ezt a médiumot. Jónás István szólt arról, hogy az akkori médiapolitikusok operák, könnyűzenei slágerek és más népszerű műsorok közé illesztették a kommunizmus alapelveit magyarázó adásokat, sok mai rádiós munkatársnak pedig a könyv által válik érthetővé a nagyhírű intézmény története ebben az időszakban.
Koltay András, a kötet kiadását szintén támogató Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja kiemelte: nem lehetett volna izgalmasabb korszakot választani a rádió történetéből, mint az 1945 és 1948 közöttit. Emlékeztetett arra: az angol közszolgálati rádió, a BBC a második világháborúban a helytállás egyik főszereplőjeként nimbuszra tett szert, ezzel szemben a Magyar Rádiót „szinte a semmiből kellett újrateremteni”, amelynek eredményeként 1945. május 1-jén újraindulhatott. Mint mondta, amíg engedték, a koalíciós időszakban azok is részt vehettek a rádió munkájában, akik ezt a két világháború között is megtették. Megrendítő olvasni a kötetben, hogyan épült kőről kőre a rádió, és ezzel egy időben az ország – fogalmazott. Hozzátette: a Magyar Rádióra nehezedő, egyre növekvő politikai nyomás – amely az 1949-es államosításig vezetett – és a rádió ennek való ellenállása is jól kirajzolódik a kötetből.
Bácskai István, a csaknem 400 oldalas könyvet gondozó Gondolat Kiadó igazgatója arról beszélt, hogy ez a munka a történészeknek példát ad, hogyan kell kutatni és értelmezni a történelmi forrásokat. Kitért arra: esténként akkoriban kiürültek az utcák a rádió adásai miatt, s ez volt a leggyorsabb informálódási lehetőség is. A tervek szerint ennek a könyvnek lesz folytatása – jegyezte meg.
Simándi Irén közölte: a vezető politikusok a Magyar Rádió igazgatótanácsának is tagjai voltak a vizsgált időszakban, de amikor a koalíciós pártok képviselői eltűntek a közéletből, ezzel együtt kimaradtak az igazgatótanácsból is. A szerző hangsúlyozta: meg kell őrizni azt a nemzeti értéket, ami a rádió archívumában található, s ezt az egyetemi, főiskolai hallgatókkal is meg kell ismertetni. Rámutatott: a külpolitikai, az irodalmi, a gyermek- és ifjúsági, a zene és a sport műsorok szerkesztőségeinek történetét is meg kellene írni a következő kötetekben.