1956. december 8-án több tucat embert lőttek agyon Salgótarjánban, köztük gyermekeket is. Dokumentumfilm a vérengzésről.
A 1956. december 8-án több ezren gyűltek össze a megyetanács és a rendőrkapitányság épülete előtt, és két letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását követelték. Az épületek tetejéről azonban tüzet nyitottak a tömegre, közel tíz percig lőttek az emberekre. Nem csak tüntetőket, de egyszerű járókelőket, és a közeli iskolából kiszaladó gyermeket is megöltek.
Hivatalosan 46 halálos áldozatot – köztük gyermekeket – azonosítottak be név szerint, de szinte minden visszaemlékező száz fölötti halottat emleget. A legtöbb helyen előforduló adat szerint 131 halálos áldozata, és több mint 150 sérültje volt a vérengzésnek. Pontos adatok nem ismertek, mivel az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyveket titkosították, vagy meghamisították.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
A vádlott először ruhában készült, teljes alakos képeket kért a lányoktól, majd arra is rávette őket, hogy meztelen fényképeket és videókat küldjenek magukról.
Akik igazán számítanak! – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Nincs köze ahhoz a világhoz, amit ő képvisel.
November elseje az 1956-os forradalom és szabadságharc fontos napja volt.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
A hóval borított Karmelitában fogadta Marcel Ciolacut Orbán Viktor.
