Ez is napvilágot látott: Magyar Péter tudhatta, milyen bosszút forralnak Magyarország ellen
A szakértő szerint közölték a Tisza Párt elnökével, mi a feltétele a hivatalban maradásának.
Nemzeti radikális jakobinizmus
2012. november 08. 13:02
Azért örülhet a Jobbik, hogy nem 1793 Párizsában, vagy 1950 Budapestjén vagyunk.
2012. november 08. 13:02
„Fontos hangsúlyozni, hogy a pártvezetés nem tekint esküszegőnek”
(Lenhardt Balázs, kilépése után)
(Lenhardt Balázs, kilépése után)
Azért örülhet a Jobbik, hogy nem 1793 Párizsában, vagy 1950 Budapestjén vagyunk, és nem épp ők vannak hatalmon. Így a mindenkit, de legelőször is a leghűségesebb elvtársakat utolérő guillotine vagy pincebörtön helyett kizárásokkal és perlekedéssel oldják meg az egymás közötti feszültségeket, amíg csak az élcsapat élcsapata a helyén tud maradni.
Mint oldott kéve, úgy hullanak szét a Jobbik ismert arcai a centrifugális erők hatására; csak győzze követni az egyszeri talpas, hogy a felsővezetésben épp kinél van a radikális nemzeti igazság pallosa. Részemről pont a jobbikos talpasokat sajnálom a leginkább: amíg ők különböző, sokszor érthető okokból az egyébként sehová nem vezető nemzeti radikalizmust tartják a sikeres élet és a magyar nemzet utolsó mentsvárának, addig ebben az utolsó mentsvárban újra meg újra kiderül, hogy egyéni bizniszeket bonyolító udvari intrikusok takaróznak az árpádsávos köpenyekbe.
A köpenyek azonban lehullanak. Szegedi Csanád esete volt talán a legvadabb, hogyan vált a kollektív vádakkal, egybites politikai üzenetekkel vagdalkozó, hazánk izraeli megszállásáról értekező EP-képviselő a hardcore republikánusokat megszégyenítő támogatójává Izraelnek. Nem csoda, hogy a sztorit követő nemjobbikosok sajnálattal és megértéssel vegyes fékezhetetlen kárörömmel fogadták a radikális Paulusból Saulussá vált politikus fordulatát; míg a jobbikos tömegek hosszú kognitív disszonancia után végül kimondták a fatvát Szegedire, akinek a kezét – miután nem sokkal korábban még a párt öklének és bajtársának nevezte – Vona Gábor is elengedte. Így megy ez minden radikális szervezetnél, amióta csak ledőltek a Bastille falai.
Jakobinus tapasztalat azonban az is, hogy nem szabad radikálisabbnak lenni a pártvezetés aktuális radikalizmusánál, mert esetleg magunk is az Ügy elárulói közé kerülhetünk. Így járt Lenhardt Balázs is, aki lángoló igazságérzetével, a Párt iránti aggódással és az árulókkal szembeni megvetésével felvértezve, mint 21. századi Saint-Just mondta ki halottak napján az ítéletet Szegedi Csanádról: „a Jobbik Szegedi Csanádot politikai értelemben halottnak tekinti, és szeretné elérni a közélet megtisztítását a hozzá hasonló gátlástalan és aljas politikusbűnözőktől”. Lenhardt egy lendülettel fel is jelentette Szegedit. Ez azonban már sok volt a pártvezetésnek, így aztán Lenhardt kilépett a frakcióból. Vona Gábor azt közölte: „Mivel a Jobbik elnökének és frakcióvezetőjének szóbeli és írásbeli felszólítását, valamint a frakció egyöntetű véleményét figyelmen kívül hagyva egyeztetés nélkül kezdett bele akciójába, ezért bennem az iránta való bizalom végleg megszűnt. A Jobbik csapatát csak akkor tudom sikerre vezetni, ha a fegyelmezettség és az egymásba vetett hit érvényesül a sorainkban. Mivel ő a fegyelmezettségnek sokadszorra sem tudott eleget tenni, bizonyította, hogy nem tud csapatjátékosként velünk küzdeni, ezért megkértem, lépjen ki a képviselőcsoportunkból, amely kérésnek a frakcióülés végén eleget tett, miután meghallgatta a frakciótagokat, akik közül senki nem foglalt állást maradása mellett.”
A lángpallossal ítélkező Lenhardtnak tanulnia kellett volna Saint-Just sorsából: a halál Robespierre-t balról előző angyala is a guillotine alá került. A feljegyzések szerint Saint-Just utolsó pillanataiban is a forradalmi Franciaország alkotmányát emlegette büszkén. A Jobbik frakciójából most kilépő Lenhardt egyrészt kifejezte elégedetlenségét („nem kívánok azonosulni azzal az irányvonallal, amit a Jobbik a parlamentben képvisel”) , másrészt újult erővel egyben hitet is tett az Ügy mellett: „A Jobbik elindulásakor és a Radikális változás című választási programunkban lefektett elvek iránt továbbra is hűséges vagyok, parlamenti képviselőként a tántoríthatatlan radikális álláspontot képviselem a jövőben is. (...) Fontos hangsúlyozni, hogy a pártvezetés nem tekint esküszegőnek, mert a Szent Koronára tett fogadalmamat maradéktalanul betartottam, így képviselői mandátumomat megtarthatom. A Jobbikból sem léptem ki, a nemzet ügyét továbbra is vinni kívánom tűzön-vízen át!”
Ennyivel civilizáltabbak lettek tehát kétszáz év alatt a radikális erők. Az eltévelyedett Lenhardtnak még van ideje belátni az Ügy és az azt megvalósítani kívánt politika bonyolult összefüggéseit, addig meg továbbra is képviselheti a radikalizmust a maga útján. Igaz, a Jobbik ezzel újabb, a talpasok körében eddig hitelesnek tartott arcot vesztett el, a szavazók pedig elgondolkodhatnak azon, kinek van igaza a bel-jobbikos konfliktusokban. Hiába hát a többszörös magyarországi társadalmi válság: a válságból táplálkozó, sokak által rettegett Jobbik saját csapdájában, a radikalizmus csapdájában vergődik és fog vergődni a jövőben is.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Rejtélyes hálószobai fotó: nem az a legnagyobb kérdés, lesz-e pornó
Márki-Zay Pétert Tóni fizeti?
Számtalanszor, alattomos módon és nyilvánosan kérdőjelezte meg az én függetlenségemet.
Jakab Péterrel indította a kampányt a DK: a volt jobbikos politikus azt is elmondta, hogyan kerülne be az Országgyűlésbe
Végleg kiárusította magát a Jobbik egykori elnöke Gyurcsányéknak.
Még egy Jakab Pétert is lehúznak a WC-n, ha épp nem a Tisza Párt szekerét tolja
Visszaemlékezésünk arról, hogyan tudott a Nép Pártján vezetője Csintalan Sándor-i értelemben is hatalmas politikai fordulatot véghez vinni. Jakab Péter útja az Apró–Dobrev-klán politikai lerakatáig.
Az ellenzék többi pártjához hasonlóan a Tiszának sincs gazdaságstratégiája
Az elénk táruló jövőkép lényegében egy cukorszirupba mártott nyalóka. Annyira édes, hogy már émelyítő.
Folyosói pletykák szerint a Medián és a 21 Kutatóközpont telefonos kutatásainak adatfelvételét az egykor a Jobbikhoz köthető Iránytű Intézet végzi
2018-ban az Iránytű Intézet a legnagyobbat tévedő kutatók közé tartozott: a Fidesz belföldi eredményét több mint 6 százalékponttal alulbecsülte.
Nem adhatnak mást, csak mi lényegük
DK: indul, mert szükség van a baloldali értékekre, majd leigazolja Jakab Pétert.
Könyörgöm, legyen végre vége
Nem lehet elviselni már, hogy két, egymással nem is érintkező valóságban él az ország két fele, és jelentős részüket meg sem lehet érinteni a tények által.
„Ezt nem hiszem el!” – az ellenzéki nyugdíjas szerint nincs háború, és nem kell az orosz olaj (VIDEÓ)
Németh Balázs világosította fel a tiszás férfit.
Összesen 47 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Viktus
2012. november 08. 18:39
Egyed Zsolt szerint ugyanakkor a Jobbiknak már nem kellene Szegedi Csanád ügyeivel foglalkozni: "ő itt hagyta a pártot, folytassa az életét, ahogy akarja, nekünk a nemzet jövőjével kell foglalkozni."
:D:D:D
Jelentéktelen kis semmiség ... :P
Válasz erre
2
0
kjkj945
2012. november 08. 18:15
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_jakobinus_mozgalom
Ady Endre -
Magyar jakobinus dala
Ujjunk begyéből vér serken ki,
Mikor téged tapogatunk,
Te álmos, szegény Magyarország,
Vajon vagy-e és mink vagyunk?
Vajon lehet-e jobbra várni?
Szemünk és lelkünk fáj bele,
Vajon fölébred valahára
A szolga-népek Bábele?
Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz
Végül egy erős akarat?
Hiszen magyar, oláh, szláv bánat
Mindigre egy bánat marad.
Hiszen gyalázatunk, keservünk
Már ezer év óta rokon.
Mért nem találkozunk süvöltve
Az eszme-barrikádokon?
Dunának, Oltnak egy a hangja,
Morajos, halk, halotti hang.
Árpád hazájában jaj annak,
Aki nem úr és nem bitang.
Mikor fogunk már összefogni?
Mikor mondunk már egy nagyot,
Mi, elnyomottak, összetörtek,
Magyarok és nem-magyarok?
Meddig lesz még úr a betyárság
És pulyahad mi, milliók?
Magyarország népe meddig lesz
Kalitkás seregély-fiók?
Bús koldusok Magyarországa,
Ma se hitünk, se kenyerünk.
Holnap már minden a mienk lesz,
Hogyha akarunk, ha merünk.
Válasz erre
0
0
Viktus
2012. november 08. 16:48
A következő EP választásra szerintem Csani újra jelölt lesz :D
Válasz erre
1
0
Senye Péter
2012. november 08. 15:01
Annak előjele lehet az ügy, hogy a Jobbik tesz egy óvatos lépést közép felé.
Válasz erre
0
1