Egyebek mellett az önkormányzati hitelek átvállalásával, az előtörlesztésükhöz biztosított támogatással, az MNV hatékonyabb forrásbevonásával, illetve a Kossuth tér átalakításával indokolta a Matolcsy György a pénteken az Országgyűlésnek benyújtott, az idei költségvetést módosító javaslatát.
Egyebek mellett az önkormányzati hitelek átvállalásával, az előtörlesztésükhöz biztosított támogatással, az MNV hatékonyabb forrásbevonásával, illetve a Kossuth tér átalakításával indokolta a nemzetgazdasági miniszter a pénteken az Országgyűlésnek benyújtott, az idei költségvetést módosító javaslatát, amely a fő számokon ugyan változtat, de az uniós elszámolású ESA-egyenlegen nem. A Költségvetési Tanács mellékelt, egyhangú véleménye szerint a hitelességére és végrehajthatóságára nézve a grémiumnak nincsenek ellenvetései, a hiány a módosítással is a GDP 3 százaléka alatt tartható.
A módosítás az idei költségvetés bevételi főösszegét változatlanul 14 437,12 milliárd forintban, kiadási főösszegét az eredetinél 96 milliárddal több, 15 108,98 milliárd forintban, így hiányát szintén 96 milliárddal magasabban 671,86 milliárd forintban állapítja meg. Az indoklás szerint a törvény a szabályozási kérdések között rendezi a Kossuth Lajos tér teljes rekonstrukciójához kapcsolódó irányzat módosítását, lehetővé téve ezzel a beruházás megvalósításához rendelkezésre álló források hatékonyabb, egyszerűbb felhasználását és elszámolását.
Továbbá az állami vagyongazdálkodás terén lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatékonyabban tudjon forrást bevonni. Az MNV az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter erre vonatkozó, 2012. évben kiadott engedélye alapján jogosult az állam képviseletében eljárni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában levő pénzügyi eszközhöz kapcsolódik.
A törvény a finanszírozási problémák kezelése során elengedi a fővárosi, megyei kormányhivatalok földhivatala 2011. december 31-ei központi költségvetés javára történő befizetési kötelezettsége tartozását, valamint eltörli a 2010. évi szakmai és informatikai fejlesztési feladatok kapcsán az érintett fenntartó szervezeteket terhelő támogatás-visszafizetési kötelezettséget. Ezeken túl forrást biztosít az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételek terhére a Zöld Beruházási Program Panel II. konstrukciójának megvalósítására.
Megteremti továbbá a lehetőséget az 5 ezer fő alatti települések és a helyi önkormányzati többcélú kistérségi társulások adósságának teljes körű rendezésére. A kis lélekszámú települések relatíve szétaprózott adósságelemei esetében a konszolidáció célszerű módja az állami támogatásból történő előtörlesztés a hosszadalmasabb és bonyolultabb átvállalási procedúra helyett. Az előtörlesztések elősegítése érdekében szükséges a nagy számú érintett önkormányzat és a hitelezők közötti jogviszonyok alakításának koordinálásában az államnak is részt vállalnia.
A Költségvetési Tanács november 13-i ülésén kialakított egyhangú véleménye alapján a tervezet hitelességére és végrehajthatóságára vonatkozó ellenvetése nincs. A tanács véleményében felvetette, hogy a törvényjavaslat az Országvédelmi Alap végleges zárolására is tartalmazzon rendelkezést. A kormány tartalmilag egyetért a tanács azon megállapításával, hogy az egyenleg tartásához szükséges a tartalékok felhasználásának tilalma, álláspontja szerint azonban a jelenlegi szabályrendszer is biztosítja a tartalékok fel nem használását, megtakarítását – áll az indoklásban.
A mellékelt tanácsi vélemény szerint rögzített intézkedések végrehajtása és az Országvédelmi Alap zárolása mellett a tervezett módosítás esetén is 3 százalék alatt tartható a költségvetés GDP-arányos hiánya, és a költségvetési alapfolyamatok biztosíthatják a GDP-arányos államadósság előző évhez viszonyított csökkenését. Az önkormányzatok adósságának központi költségvetés általi részleges átvállalása az államháztartási szintű egyenlegre, illetve az államadósságra közvetlenül nem gyakorol hatást.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
Családi nagygazdaság vezetője lesz a Tisza-kormány agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztere.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
